Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az említett informatikai rendszer használhatatlan lett volna, és az adóhatóság nem tudta volna megfelelően ellátni a feladatát. Ezenkívül pénzügyileg nem lenne észszerű a cseh adóhatóság számára új informatikai rendszer beszerzésére irányuló közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 7.

Részteljesítés referenciaigazolás során

Kérdés: Még folyamatban levő szerződés esetén mi tekinthető részteljesítésnek a referencia igazolása során?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy részteljesítés történt. Elengedhetetlen az is, hogy a részteljesítés elfogadásáról a megrendelő külön nyilatkozzon, és külön pénzügyi fizetési kötelezettség is kapcsolódjon hozzá.Folyamatban levő szerződés esetén a 21/A. § szerinti részteljesítés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 9.

Pénzügyi alkalmassági követelmény

Kérdés: Túlzónak minősülhet-e az olyan, az ajánlatkérő által különösen magas összegben meghatározott P.1. pénzügyi alkalmassági követelmény, amelynek a kkv-szektor nem tud megfelelni? A közbeszerzésekben a kkv-k részvételének segítése lenne a cél, ha azonban a P.1. alkalmassági követelmény megfogalmazásával az ajánlatkérő alkalmas ajánlattevőket zár ki a részvételből, az jogsértő lehet-e akkor, ha a 75%-os szabályt egyébként betartja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt rögzíteni szükséges, hogy az adott közbeszerzési eljárásban történő részvételhez kapcsolódó alkalmassági követelményrendszerre is vonatkoznak az alapelvi előírások, azaz, hogy azok ne legyenek versenykorlátozók, és a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 9.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...legyen maga a gyártó is, mivel alapvető fontosságú feladatokat végez. Tehát a KEF-előírás eleve kizárja az alkalmazást, hiszen az EU pénzügyi érdekei ellen hathat a szabály alkalmazása, ez azonban nem jelenti azt, hogy mint közbeszerzési szabály, nem EU-s forrás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      

Nyilatkozat be nem nyújtása

Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint – bár az az eljárási feltételeket teljeskörűen nem ismerjük – a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírt nyilatkozatok előírása nem formai, hanem tartalmi kérdés egy eljárás során, hiszen az érintett ajánlattevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó

Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...biztosító szervezet és az alvállalkozó minősítés összefüggéseire.A két szervezeti kör különbözőségére a legjobb példa a pénzügyi alkalmassági követelménynek való megfelelést igazoló kapacitást biztosító szervezet, amely a Kbt. 65. § (8)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 5.

Fedezet az ajánlattevői oldalon

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. 65. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő jogosult gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó alkalmassági követelményt meghatározni. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi alkalmassági követelményt lehet igazolni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező kikötni tartalékkeretet? Amennyiben kikötjük a szerződésben, és fel is kívánjuk használni, szerződésmódosítással vagy anélkül is megtehetjük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is.Abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés pontosan rögzíti a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit, a pénzügyi feltételeket, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárásrendet – azaz minden ajánlattevő számára előre megismerhető volt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.

Teljesítési biztosíték igazolása

Kérdés: Nyertes ajánlattevők vagyunk egy közbeszerzési eljárásban, és a szerződéskötésre várunk. Az ajánlatkérő a kiírásban ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is előírt. Van arra lehetőség, hogy a befizetett ajánlati biztosítékot beszámíttassuk az ajánlatkérővel a teljesítési biztosíték összegébe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.

Nyilvánosság a bírálat során

Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont alapján van lehetőség zárt ülést tartani az alábbiak szerint:„46. § (2) bekezdés: A képviselő-testületc) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4
…
47