Találati lista:
21. cikk / 116 Tevékenység redukálása szerződésmódosítással keretszerződés meghosszabbításakor
Kérdés: Lehet egy szerződést úgy módosítani, hogy csak az egyik tevékenység vonatkozásában folytatnánk az együttműködést, a másik esetében nem, mert már alig tudjuk tartani az árakat? Egy keretszerződés meghosszabbításáról van szó. Erre van lehetőség szerződésmódosítás körében?
22. cikk / 116 Bankgarancia pótlása pénzintézet cégjogi státuszának változása esetén
Kérdés: Mi legyen az ajánlati biztosítékkal, ha már nyertünk, de az ajánlati biztosítékunkat érinti az azt kibocsátó bank cégjogi státuszának változása? Mi a helyzet, ha az értékelés szakaszában járunk, és mi, ha a teljesítés szakaszában történik a változás? Hogyan pótoljuk?
23. cikk / 116 Mentesülési helyzet az ajánlatkérők egymás közötti szolgáltatása esetén
Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja esetében fennállhat-e egy olyan jogszerű mentesülési helyzet, amelyben az ajánlatkérőként szerződő fél klasszikus ajánlatkérő, míg az ajánlattevőként szerződő fél közszolgáltató ajánlatkérő (Kbt. 6-7. §), vagy a támogatás igénybevételére tekintettel ajánlatkérő [Kbt. 5. § (2) bekezdése], vagy egyedi/önkéntes ajánlatkérő [Kbt. 5. § (4) bekezdése]?
24. cikk / 116 Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben
Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
25. cikk / 116 Közbeszerzési szerződés bíróság általi módosítása, mint szerződéses tartalom
Kérdés: Kiegészíthető-e a Ptk. 6:192. §-ával a Kbt. 141. §-ára történő hivatkozás a szerződésben? Vagy ez jogszerűtlen?
26. cikk / 116 Értékelési szempont közétkeztetési tárgyú közbeszerzéseknél
Kérdés: Mit jelent a rövid ellátási lánc, amit közétkeztetési tárgyú közbeszerzések során szükséges értékelnie az ajánlatkérőnek, pontosabban akár erre is van lehetősége az ár mellett?
27. cikk / 116 Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában
Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket – mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket – nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
28. cikk / 116 Hirdetménytartalom meghosszabbítható szerződésnél
Kérdés: Meghosszabbítható szerződésnél milyen hatályt adjon meg az ajánlatkérő a szerződéses adatok rögzítésénél: az alap szerződéses időtartamot, vagy a meghosszabbítás lehetőségével kibővített időtartamot?
29. cikk / 116 Felmondási jog kikötése határozott idejű biztosítási szerződésnél
Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményeként határozott időre (3 évre) kötött szerződés (biztosítási) esetén jogszerű-e az olyan kikötés, hogy 4 hónapos határidővel bármelyik fél felmondhatja egyoldalú nyilatkozattal a szerződést a biztosítási évfordulóra?
30. cikk / 116 Szerződéses tárgyalások mellőzése
Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy elzárkózik a szerződéses tárgyalástól, és gyakorlatilag úgy fogadtatja el a szerződés tartalmát, mintha nyílt eljárásról lenne szó?
