EKR-be feltöltendő dokumentumok köre

Kérdés: A tárgyalási jegyzőkönyvek mellett külön-külön fel kell-e tölteni az egyes szerződésverziókat változáskövetéssel és anélkül, továbbá a végleges szerződést is?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként az EKR-ben kell dokumentálni az eljárást. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra is, hogy az EKR nem egy dokumentumtár, ahol minden verziót annak érdekében kell feltölteni, hogy követhető legyen minden érintett véleménye, miközben a szerződéses egyeztetések arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Előleg összegének meghatározása építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén a Kbt. 135. §-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kötelező előleg alapja a szerződésben foglalt, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás. Az előleg mértéke 5%. Kérdésem, hogy az így kiszámított előleg összege növelhető áfával, vagy a nettó szerződéses ár 5%-a már a kifizethető előleg teljes összegét takarja, azaz tartalmazza az áfát is? (Ez utóbbi esetben tekinthető úgy a szabályozás, hogy a kötelező előleg mértéke tulajdonképpen 3,94%+áfa.) Példával élve egy 100 millió+áfa összegű szerződés esetén 5 millió+áfa, vagy bruttó 5 millió forint az előleg összege?
Részlet a válaszából: […] A kötelező előleg mértéke a teljes ellenszolgáltatás áfa nélkül számított 5%-a a Kbt. 135. §-ának (7) bekezdése szerint.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés értelmében a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény 48. §-a törli a 138. § (1) bekezdés második és harmadik mondatát, mely a 65%-os szabály tartalmazta. A hatályos szabály értelmében már nincs alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Szerződés végleges tartalma

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében a szerződésről tárgyaltak a felek. A feltöltött emlékeztetők hivatkoznak a megállapodásra, de végül a szerződés egy pontjába mégsem az a tartalom került, amiben megegyeztünk. Van-e lehetőség arra, hogy azzal a tartalommal írjuk alá a szerződést, amiben megegyezés született? (Az utolsó verziót ajánlattevőként elfogadtuk, erre a pontra nem figyeltünk, de tudjuk igazolni, hogy más volt a megállapodás a korábbiakban, aláírt jegyzőkönyvünk van róla.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése értelmében úgy kell megkötni a szerződést, amilyen tartalommal a végleges feltételek és szerződéstervezet, ajánlat tartalmának megfelelően a felek megegyeztek, azaz eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye

Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy a szerződést azzal a tartalommal kell aláírni, amelyben a felek a tárgyalás során megegyeztek, vagy amennyiben nem volt tárgyalás, úgy az eljárási dokumentumokban meghatározott szerződéstervezet tartalma alapján.Ez utóbbi esetben ugyanis a tartalmat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Alvállalkozó megjelölése a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Ez a megjelölés mit takar pontosan? Csak azt az alvállalkozót jelölöm meg, aki/amely eléri a 10 százalékos mértéket?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó megjelölése a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerint előírható, azaz nem kötelező. Amennyiben az ajánlatkérő előírja, úgy nevesíteni kell vagy azt a részt, amelyben várhatóan alvállalkozót vesz igénybe az ajánlattevő, vagy ha ismert az alvállalkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése

Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő nem jelentette be az alvállalkozóját, akkor jogsértést követett el. A szerződés teljesítése során a Közbeszerzési Döntőbizottság több esetben súlyos jogsértésnek minősített hasonló hiányosságot, így 90 napig az érintett ajánlattevőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. §-a értelmében az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a felhívás feltételeit, és ajánlatát a meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészítenie.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] A szerződés tartalma tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati kötöttség beálltával nem változhat, hiszen ez is az ajánlat része, és ebben egyeztek meg a felek, a szerződéskötési kötelezettség is erre vonatkozik. Ez alól két sajátos kivétel van a Kbt. szabályai alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
1
3
4
5
12