Alvállalkozó megjelölése a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Ez a megjelölés mit takar pontosan? Csak azt az alvállalkozót jelölöm meg, aki/amely eléri a 10 százalékos mértéket?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó megjelölése a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerint előírható, azaz nem kötelező. Amennyiben az ajánlatkérő előírja, úgy nevesíteni kell vagy azt a részt, amelyben várhatóan alvállalkozót vesz igénybe az ajánlattevő, vagy ha ismert az alvállalkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése

Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő nem jelentette be az alvállalkozóját, akkor jogsértést követett el. A szerződés teljesítése során a Közbeszerzési Döntőbizottság több esetben súlyos jogsértésnek minősített hasonló hiányosságot, így 90 napig az érintett ajánlattevőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. §-a értelmében az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a felhívás feltételeit, és ajánlatát a meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészítenie.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] A szerződés tartalma tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati kötöttség beálltával nem változhat, hiszen ez is az ajánlat része, és ebben egyeztek meg a felek, a szerződéskötési kötelezettség is erre vonatkozik. Ez alól két sajátos kivétel van a Kbt. szabályai alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Tárgyalások tartalma az innovációs partnerség második, szerződéses szakaszában

Kérdés: Az innovációs partnerség két szakaszra bontja az eljárást a Kbt. szerint. A második szakaszban, az innovációs partnerség szerződéses szakaszában azt kell biztosítani, hogy a döntésekkel kapcsolatos dokumentumok elkészüljenek, és az ajánlatkérő eldönti, hogy mely partnerekkel bontja fel a szerződést, illetve hogy mely partnerekkel köti meg a beszerzés megvalósításához szükséges szerződést, valamint hogy elkészítse a tájékoztatót, az eljárás eredményéről hirdetményt. Ezek szerint az első szakaszban tárgyal a megállapodások megkötéséről. Kérdés, hogy a második szakaszban miről tárgyal, figyelemmel arra, hogy már vannak szerződéses partnerei az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Az innovációs partnerség első részében történik tárgyalásos eljárás keretében az innovációs partnerek kiválasztása, mely partnerekkel a második, ún. szerződéses szakaszban együttműködik az ajánlatkérő. Ennek az együttműködésnek a részleteit a Kbt. 97. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szerződésmódosítási kötelezettség

Kérdés: Az új alvállalkozói kifizetésre vonatkozó változást kötelező alkalmazni, tehát gyakorlatilag minden szerződést módosítanunk kell?
Részlet a válaszából: […] A 2017. január 1-jén hatályba lépő szabályok értelmében valóban nem áll fenn a közvetlen alvállalkozói kifizetés szabálya.Az új, 135. § (3) bekezdése hatálybalépésére vonatkozó szabály az alábbiak szerint szól:Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása

Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
Részlet a válaszából: […] A fióktelep nem minősül külön jogi személynek, így az ajánlatkérőnek a közbeszerzési terve kialakítása során a fióktelepek igényét együttesen kell felmérnie. Az egyes beruházások egybeszámítása vonatkozásában két szempontra kell fokozottan figyelemmel lenni az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Szerződéstervezet kiegészítése

Kérdés: Van-e arra általános szabály, hogy egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződésbe az ajánlatkérő beilleszti-e azokat az ajánlattevői feltételeket, melyekkel egyetért, vagy általánosan érvényes, hogy az ajánlatkérő által közzétett szerződést teljes egészében el kell fogadniuk az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásról van szó, az ajánlatkérő kötve van saját szerződéstervezetéhez. Versenypárbeszéd esetében hasonlóképpen kevés a mozgástere az ajánlattétel szakaszában, ellenben a párbeszéd szakaszában lehetőség van a későbbi ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Választott bíróság igénybevételének kiköthetősége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kikötheti-e az ajánlatkérő a szerződésben jogvita esetére választott bíróság igénybevételét?
Részlet a válaszából: […] A választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választott bíróság elé terjesztik.A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
1
4
5
6
12