Szerződés tárgyának meghatározása részajánlattételnél

Kérdés: Adott eljárásban két részre lehetett ajánlatot tenni. Az egyik részre tettünk ajánlatot és nyertünk. A szerződésbe az ajánlatkérő mindkét részt beemelte, mint a szerződés tárgyát, de a másik pályázó által megnyert részre hivatkozást nem akarja kivenni a szerződésből. Megteheti?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben tárgyalásos eljárásról van szó, úgy a tárgyalás során az ajánlattevőnek lehetősége van kifogásolni az ajánlatkérő eljárását. Nyílt, meghívásos eljárások esetében azonban még lehetőség sincs a megoldástól megszabadulni, kivéve ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kizáró okokat a Kbt. 56-57. §-ai sorolják fel, míg a kizáró okokat az ajánlatok elbírálása során ellenőrzik a Kbt. 63. §-ában foglaltak szerint.A kizáró okok igazolásának és ellenőrzésnek módjára vonatkozóan kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Jövőbeni változások figyelembevétele az ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatba bele kell kalkulálni az esetleges jövőbeni változásokat is a szerződésteljesítés időtartamára is figyelemmel. Hogyan tudjuk ezt megtenni, egyáltalán hogyan értelmezendő ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben energiaár-változásra, vagy például jogszabályváltozásból adódó költségnövekedésre számít az ajánlattevő, mindezt bele kell kalkulálnia az ellenszolgáltatás mértékébe, azaz teljes mértékben előrelátónak kell lennie annak érdekében, hogy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Nyilatkozat szerződéses tartalom elfogadásáról

Kérdés: Ha cégszerűen aláírjuk a dokumentációban szereplő szerződéstervezetet, kell-e külön nyilatkozni még a szerződéses tartalom elfogadása vonatkozásában, vagy ez elegendő?
Részlet a válaszából: […] A szerződéstervezet aláírására nincs szükség, hiszen a tervezet semmilyen szempontból nem tekinthető szerződésnek, nem a két fél egybehangzó akarat­nyilatkozata, a két fél nincs is meghatározva a szerződésben. A törvényi kötelezettségek közül az egyik legfontosabb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Nem a megajánlott termékkel történő teljesítés

Kérdés: A közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő a műszaki leírásban a minőséget az egyes áruk gyártmányának, típusának megnevezésével is előírhatja azzal, hogy ezekkel egyenértékű termékeket is el kell fogadnia. Ennek a logikának a folyományaként elfogadható-e, hogy a teljesítéskor az ajánlattevő nem a megajánlott terméket szállítja, hanem azzal egyenértékűt?
Részlet a válaszából: […] A teljesítéskor történő eltérés már független az ajánlattétel során alkalmazott "vagy azzal egyenértékű" gyártmány megajánlásától. A teljesítés az adott gyártmány leszállítása esetén minősül szerződésszerűnek, utólagosan a megajánlottól eltérő, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Nyertes ajánlattevő felszámolása folyamatban lévő szerződésnél

Kérdés: Közösségi rezsimben közbeszereztettünk, a szerződés teljesítése folyamatban van. A szerződés 2 évre köttetett, fél év múlva jár le, és a szerződő partner (nyertes ajánlattevő) felszámolás alá került. Mit tehetünk? A fennmaradó mennyiségre írjunk ki új eljárást?
Részlet a válaszából: […] Igen, új eljárás kiírására van szükség. A korábbi eljárás második helyezettjéhez már nincs lehetőség visszatérni, mivel az eljárás nyertesével az ajánlatkérő a szerződést már megkötötte, így a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Dokumentáció részét képező szerződés véleményezésének hiánya

Kérdés: Ha a dokumentációban lévő szerződésre nem teszünk észrevételt, van-e lehetőségünk arra, hogy a megküldött szerződést aláírás előtt véleményezzük? Megtehetjük-e, hogy egyes tartalmi elemeket nem fogadunk el, vagy emiatt nem szerződünk?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásról van szó, a szerződés módosítására nincs lehetőség. Versenypárbeszéd esetében – mely viszonylag ritka –, a párbeszéd szakaszában van lehetőség javaslatok megtételére, de a végső ajánlattételt követően nincs további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Kötelező szerződéses tartalom előírása közös ajánlattevőknek

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e kötelező tartalmi elemként, hogy a konzorciumi szerződésbe foglalják bele a közös ajánlatevők, hogy tevékenységi arányuknak megfelelően külön-külön állítanak ki számlát az ajánlatkérő számára?
Részlet a válaszából: […] A számlázási metodika bonyolultabb beszerzési tárgy esetében általában a tárgyalás során alakul ki, melyet befolyásolhat az ajánlatkérő gyakorlata. Az esetek többségében azonban az ajánlatkérő már a szerződéstervezetben saját gyakorlatának megfelelően meghatározza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Referencia kibocsátójának megkeresése

Kérdés: Az ajánlatkérő kérhet-e felvilágosítást az ajánlatban megnevezett referenciát nyújtó szervezettől az ajánlattevő korábbi szállításait illetően? Ha igen, az eljárás melyik szakaszában és milyen tartalommal? Az ajánlatkérő hozhat-e döntést a referenciaadótól kapott nyilatkozat vagy igazolás alapján?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek csak az adott referencia vonatkozásában van lehetősége kérdést feltenni. Amennyiben az ajánlatkérő igényelte, akkor a referencialevél kibocsátójának kapcsolattartóját is meg kell adnia az ajánlattevőnek, részvételi jelentkezőnek. További információt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Szerződéstervezet a dokumentációban

Kérdés: A dokumentáció nem tartalmazza a szerződés tervezetét. A dokumentáció különböző helyeken utal ugyan szerződéses tartalomra, de nem egybefüggően – például: szerződésszegés, teljesítési határidő, kötbér jogalapja, mértéke, fizetési határidő, fizetés módja stb. Ez jogszerű, illetve az, hogy a nyertességünk esetén látjuk először a szerződést egységesen?
Részlet a válaszából: […] A vázolt helyzet attól függően jogszerű vagy jogszerűtlen, hogy az ajánlatkérő ilyen eljárást folytat le. A Kbt. 49. §-a ugyanis előírja, hogy az ajánlatkérőnek dokumentációt kell készítenie, amelynek szükségképpeni része a szerződéstervezet. Abban az esetben azonban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
1
5
6
7
11