Alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szerződésmódosítási kötelezettség

Kérdés: Az új alvállalkozói kifizetésre vonatkozó változást kötelező alkalmazni, tehát gyakorlatilag minden szerződést módosítanunk kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2017. január 1-jén hatályba lépő szabályok értelmében valóban nem áll fenn a közvetlen alvállalkozói kifizetés szabálya.Az új, 135. § (3) bekezdése hatálybalépésére vonatkozó szabály az alábbiak szerint szól:Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 15.

Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása

Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fióktelep nem minősül külön jogi személynek, így az ajánlatkérőnek a közbeszerzési terve kialakítása során a fióktelepek igényét együttesen kell felmérnie. Az egyes beruházások egybeszámítása vonatkozásában két szempontra kell fokozottan figyelemmel lenni az alábbiak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 12.
Kapcsolódó címkék:    

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéstervezet kiegészítése

Kérdés: Van-e arra általános szabály, hogy egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződésbe az ajánlatkérő beilleszti-e azokat az ajánlattevői feltételeket, melyekkel egyetért, vagy általánosan érvényes, hogy az ajánlatkérő által közzétett szerződést teljes egészében el kell fogadniuk az ajánlattevőknek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásról van szó, az ajánlatkérő kötve van saját szerződéstervezetéhez. Versenypárbeszéd esetében hasonlóképpen kevés a mozgástere az ajánlattétel szakaszában, ellenben a párbeszéd szakaszában lehetőség van a későbbi ajánlattevők...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 9.

Választott bíróság igénybevételének kiköthetősége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kikötheti-e az ajánlatkérő a szerződésben jogvita esetére választott bíróság igénybevételét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választott bíróság elé terjesztik.A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéstervezet módosíthatósága

Kérdés: Kizárja-e azt valamilyen jogszabály, hogy a dokumentációban szereplő szerződéstervezetet az ajánlattevők módosíthatják? Vagy ez az ajánlatkérő döntése?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben tárgyalásos eljárásról van szó, lehetőség van a szerződéses javaslatok megtételére, kivéve ha ezt az ajánlatkérő kifejezetten kizárta. A szerződés tehát általában tárgyalási alap, melynek módosítására az ajánlattevőknek lehetőségük van javaslatot tenni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 10.

"Előretervezés" szempontjai több évre kötendő szerződésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy ajánlatunkat a szerződés teljesítésének időszakára is figyelemmel úgy kell megtenni, hogy a vállalásokat akkor is teljesíteni tudjuk. Hároméves, határozott időtartamú szerződésről van szó. Jelenleg nehezen tudunk előre tervezni. Mit vegyünk figyelembe ebben az esetben a tervezéskor?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem tesz lehetővé inflációkövetést az évek során, úgy az árkalkuláció során figyelembe kell venniük az inflációt, várható és kalkulálható piaci árváltozásokat és minden bizonytalanságot, melyet saját tapasztalataik alapján hosszabb távú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 18.

Jogszabályváltozások követése a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy nyomtatványgyártásnál a szerződés tartama alatti jogszabályváltozásokhoz kell igazítani az okmányvédelmi tervet a vonatkozó jogszabály hatálybalépésétől számított 15 napon belül. Kérheti-e ezt az ajánlatkérő úgy, hogy nem hív fel minket a jogszabály aktuális változására? Ilyenkor nekünk kell azt figyelnünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint ezt a kérdést a szerződésben, a szerződő felek együttműködési kötelezettségei körében célszerű szabályozni.Tekintettel arra, hogy a szolgáltatással összefüggő jogszabályokat az ajánlatkérőnek egyébként is figyelemmel kell kísérnie, az a szokásos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 18.

Szerződések átjárhatósága részajánlattétel esetén

Kérdés: Két részből állt az ajánlati felhívás, részajánlatot lehetett tenni. Az egyes részeket más-más ajánlattevő nyerte meg. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az általunk megnyert rész szerinti tevékenységet is a másik nyertessel kívánja elvégeztetni, és bár velünk is szerződést köt, nem tőlünk rendeli meg a szerződés szerinti szolgáltatást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a szerződések között átjárást biztosítani. Gyakori félreértés, hogy az egyes részekre vonatkozó szerződések összefüggnek, mivel egy eljárásban szerezték be azokat. Ez az összefüggés azonban a beszerzési tárgyak általános...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 10.

Mennyiségi paraméterek megadásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan szerződést szeretne kötni árubeszerzésre, amelyben nem tudja előre megjelölni, hogy pontosan milyen mennyiségű árura lesz szüksége a szerződés hatálya alatt, vagy­is az eljárásban a mennyiségeket csak tájékoztató jelleggel, az összehasonlíthatóság kedvéért adja meg. Az ilyen keretszerződés megkötésére irányuló eljárás csak a keretmegállapodásos eljárás lehet, vagy más (nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos) eljárásban is kiválaszthatjuk a nyertest? Ha nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás eredményeként is köthető keretszerződés, miben különbözik ez a Kbt. 110. § (3) bekezdésének a) pontjától?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek szükséges megadnia a mennyiségi paramétereket, ettől nem tekinthet el. Tekintettel a fennálló bizonytalanságra, ezt elsősorban keretmegállapodásos eljárás keretében teheti meg. Ez biztosítja, hogy változó igényei szerint újraversenyeztessen, vagy egy nyertes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 12.
1
…
5
6
7
…
13