Referencia kibocsátójának megkeresése

Kérdés: Az ajánlatkérő kérhet-e felvilágosítást az ajánlatban megnevezett referenciát nyújtó szervezettől az ajánlattevő korábbi szállításait illetően? Ha igen, az eljárás melyik szakaszában és milyen tartalommal? Az ajánlatkérő hozhat-e döntést a referenciaadótól kapott nyilatkozat vagy igazolás alapján?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek csak az adott referencia vonatkozásában van lehetősége kérdést feltenni. Amennyiben az ajánlatkérő igényelte, akkor a referencialevél kibocsátójának kapcsolattartóját is meg kell adnia az ajánlattevőnek, részvételi jelentkezőnek. További információt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Szerződéstervezet a dokumentációban

Kérdés: A dokumentáció nem tartalmazza a szerződés tervezetét. A dokumentáció különböző helyeken utal ugyan szerződéses tartalomra, de nem egybefüggően – például: szerződésszegés, teljesítési határidő, kötbér jogalapja, mértéke, fizetési határidő, fizetés módja stb. Ez jogszerű, illetve az, hogy a nyertességünk esetén látjuk először a szerződést egységesen?
Részlet a válaszából: […] A vázolt helyzet attól függően jogszerű vagy jogszerűtlen, hogy az ajánlatkérő ilyen eljárást folytat le. A Kbt. 49. §-a ugyanis előírja, hogy az ajánlatkérőnek dokumentációt kell készítenie, amelynek szükségképpeni része a szerződéstervezet. Abban az esetben azonban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Szerződéses rendelkezések 2013. január 1-jétől

Kérdés: Tekintettel a Kbt. új szabályaira, ha a szerződés teljesítése második szakaszának megkezdése egy olyan külső körülménytől függ, ami praktikusan egy adott korábbi munkafázis befejezése, belefoglalhatom-e ezt a szerződésbe úgy, hogy később ne kelljen a csúszás miatt szerződést módosítanom? A végső határidő már eredetileg is a szerződés része, de azon belül szerencsés esetben korábban végeznénk.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 125. §-a olyan új szabállyal egészült ki, mely a szerződésmódosítást rugalmasabb keretek közé szoríthatja, amennyiben az ajánlatkérők élnek vele.Az új, 2013. január 1-jén hatályba lépett szabály értelmében a szerződésbe foglalhatók olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] Nincs a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Összeférhetetlenség tisztázásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem hívta fel a figyelmünket arra, hogy esetleg összeférhetetlen lenne a szerepünk az előkészítés során, végül mégis kizárt minket az eljárásból. Nem kellett volna leadminisztrálnia legalább, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérni, vagy jelezni nekünk egy távolmaradási nyilatkozattal, hogy mire készül?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az összeférhetetlenséget mindig az ajánlatkérőnek kell tisztáznia. Ha ezt nem teszi meg, akkor nem tett meg mindent az ügy érdekében, és amennyiben a jogorvoslati fórum előtt igazolnia kell e kötelezettség teljesítését, erre nem lesz képes....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] A www.parlament.hu-n követhető volt az év végén, hogy például az energetikai tárgyú törvénymódosítások között is szerepel a Kbt. alanyi hatályát érintő változás. Év végén általában a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet két esetben tesz említést a pótmunka értelmezését is tartalmazó, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendeletről (Épkiv.).A 4. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Ajánlatkérő és ajánlattevő korábbi szerződéses kapcsolatára vonatkozó referenciaigazolás kiadása

Kérdés: Referenciaigazolás kiadásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni. Egy adott cégnek kell-e kiadnia referenciaigazolást abban az esetben, ha azt a referenciát kérő egy olyan közbeszerzési eljáráshoz használja fel, amit az adott cég (azaz a referenciát kiadó) ír ki?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a referenciaigazolást ki kell adni. A közbeszerzési eljárás ugyanis ún. dokumentumalapú eljárás, azaz a benyújtott ajánlatok értékelése az ajánlatban benyújtott nyilatkozatok és igazolások alapján történik. Az érvényesség vizsgálata során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Ajánlattevői észrevételek figyelmen kívül hagyása szerződéskötésnél

Kérdés: Az ajánlattevők általában megengedik, hogy a szerződéstervezetre észrevételt tegyünk, azonban minden esetben a tervezet szerinti tartalommal kötjük meg a szerződést. A Ptk. szerint a szerződés egy kétoldalú jogügylet. Feloldható ez az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] Nem érzünk ellentmondást a kérdés kapcsán, ugyanis a szerződés mindaddig "szerződéstervezet", amíg a Felek egyező akarattal azt alá nem írják. Ebből következően az ajánlatkérő által a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet is "tervezet", valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Közbeszerzési díj

Kérdés: Nem találkoztunk még a fogalommal, ezért kérdezem, hogy mit jelent, mióta alkalmazzák, milyen alapon, és milyen esetekben a "közbeszerzési díjat", amely 1,5 százalék mértékben került felszámításra a nyertes ajánlattevő által egy adott pályázatnál?
Részlet a válaszából: […] Ha az érintett eljárás ajánlatkérője a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) volt, akkor a KEF szerződését "használja" kötelezően a megrendelő, mely szolgáltatásért szintén kötelezően fizet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
1
6
7
8
12