Szerződések megszűnése a 430/2022. kormányrendelet alapján

Kérdés: A 430/2022. kormányrendelet szükségessé teszi a szerződések megszüntetését, azonban nem világos, hogy azokat is meg kell-e szüntetni, amelyek nem érik el évente a 20 millió forintot? Milyen eljárás követendő abban az esetben, ha 20 millió forint alatti összegre módosították korábban a felek a szerződéses értéket?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...1-jétől csak előzetes jóváhagyással köthető, melynek szabályait a kormányrendelet 5. §-a tartalmazza. Hasonlóképpen ez a helyzet a szerződésmódosítások esetében is, amennyiben azok eredményeként az új szerződés a kormányrendelet hatálya alá tartozna.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. december 14.

Aránytalanul alacsony ár/vállalás megállapításának szempontjai

Kérdés: Milyen szempontok alapján állapítja meg az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást? Hivatkozhat-e arra az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő vállalása életszerűtlen?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bérminimum emelkedése, infláció stb.), avagy sem, és nem elfogadható az az ajánlattevői hivatkozás, miszerint azokat szükség esetén szerződésmódosítás keretében kívánja kezelni.A kérdés tehát végső soron akként válaszolható meg, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szeptember 29.) kifejezetten hasznos segítséget ad a kérdés eldöntéséhez, melyből az alábbiakban röviden idézünk:"Az ajánlatkérőnek a szerződésmódosítással összefüggésben nem az a feladata, hogy válasszon egy módosítási esetkört, hanem az, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Szerződésmódosítási jogalapok korlátjának értelmezése

Kérdés: Igaz-e, hogy a szerződésmódosítási jogalapok százalékos korlátait össze kell adni, és maximum 50% lehet az emelkedés mértéke? Azaz például, ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésre felhasználom a 15%-ot, a 141. § (4) bekezdése b) pontja alapján felhasználok 10%-ot, akkor a 141. § (4) bekezdés c) pontjára már csak 25% marad?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, véleményünk szerint az egyes jogalapok módosítási korlátja nem kumuláltan értendő, hanem összességében maximum 50% lehet figyelemmel arra, hogy ebbe beleszámít a de minimis árnövekedés [141. § (2) bekezdés] és a rendkívüli sürgősség keretében történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Szerződésmódosítás egységárak emelkedése miatt

Kérdés: Ha egy szerződésmódosítás tárgya keretszerződésen belüli egységárak emelkedése, akkor a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti 50%-os előírást hogyan kell értelmezni? Az egységárakra külön-külön vonatkoztatva?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjának megfogalmazása szerint az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át, ami nagyobb mozgásteret ad a kérdésben megfogalmazott módosítás esetében. Az 50%-ot a változás várható mértéke...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Automatikus szerződésmódosítás utólagos beépítése a szerződésbe

Kérdés: A Kbt. 141. §-a értelmében egy automatikus szabály épülne be a szerződésbe, de ezt nem kötelező közzétenni, ha jól értjük. Valóban így kell érteni a 141. §-t?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...amikor maga a szerződés tartalmaz automatizmust, melyben a felek eredetileg megegyeztek. Amennyiben erre nem került sor, hanem az automatikus szerződésmódosítást később kívánják a felek a szerződés részévé tenni, erre már nincs lehetőség, hiszen például egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Szerződéskötést megelőző indexálás

Kérdés: Lehet-e indexálni a szerződés megkötését megelőzően? (Így már az első számla magasabb lesz. Nagyon elhúzódott a bírálati szakasz, és szükség lenne rá.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a módosítás, az a hatályban még nem lévő szerződés módosítását jelentené, ha lenne rá lehetőség. Az indexálás ugyanúgy szerződésmódosításnak minősül, függetlenül attól, hogy azt esetleg a hatálybalépés előtt kívánja megvalósítani az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 14.

Szerződéskötést megelőző módosítás ajánlati kötöttség beálltát követően

Kérdés: Ajánlati kötöttség beálltát követően bekövetkezhet-e olyan előre nem látható helyzet, ami miatt szerződést lehet módosítani szerződéskötés előtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A főszabály, hogy a szerződést azzal a tartalommal kell aláírni, melyben megegyeztek a felek.A Kbt. 131. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 14.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kerül, amely nem tehet mást, mint megállapítja a jogsértést. A jelentés 66. oldalán a KH utal arra, hogy 2021-ben leggyakrabban jogellenes szerződésmódosítás, alvállalkozók szabálytalan bevonása, kifizetés rendjének megsértése, a közbeszerzési eljárás nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...37. § (4) bekezdése szerinti hirdetménnyel érintett szerződések esetében a szerződéskötést – követően haladéktalanul, valamint a szerződésmódosításokat a 37. § (1) bekezdés j) pontja szerinti hirdetmény megjelenését követően haladéktalanul – b) pont.A 37...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 9.
1
…
6
7
8
…
21