Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ajánlati felhívásában nem határozhat meg 30napnál hosszabb fizetési időt, hiszen ezt a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdéseegyértelműen a felek megállapodásához vagy törvényi rendelkezéshez köti. Afelek megállapodása nem történhet meg a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Betekintési lehetőség a dokumentációba

Kérdés: Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőnek lehetővé teszi a dokumentáció megtekintését annak megvétele előtt?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amelyegyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy aszerződéstervezetet, és az ajánlati felhívásban köteles megadni a dokumentációrendelkezésre bocsátásának módját, határidejét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Szerződés tartalmának meghatározása a dokumentációban

Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amely szerint az ajánlatkérő a beszerzés keretszerződés jellegére és a beszerzendő termékek sokféleségére tekintettel a keretszerződések alapján kötendő egyes szerződések tartalmát, lehetséges mennyiségeit az ingyenesen rendelkezésre bocsátott dokumentációban határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek melletttartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Azajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentációrendelkezésre bocsátásának módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...ki, akkor hiánypótoltatnia kellett volna, ebben az esetben nemjogszerűen járt el), érvénytelenné kell nyilvánítania az ajánlatot, hiába aszerződéstervezet csatolása. A Kbt. kötelez a nyilatkozat benyújtására, ettőlaz ajánlatkérő nem tekinthet el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Szerződéstervezet alakisága

Kérdés: Ajánlati dokumentációban a szerződéstervezetet csatolni kell. Az ajánlattevőnek aláírva vagy aláírás nélkül kell becsatolni az ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] ...arra, s jegyzőkönyvbekell foglalni azt, hogy az ajánlattevő a szerződéses feltételeket magára nézveelfogadja. Gyakori hiba, hogy a szerződéstervezet hevenyészett, nemátgondolt, s az ajánlatkérő utólag kívánja nagymértékben módosítani azt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Szerződéskötési díj kikötése

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
Részlet a válaszából: […] ...érdekében is – dokumentációt köteleskészíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződésifeltételeket vagy a szerződéstervezetet.A fenti rendelkezések egybevetése alapján – értelmezésünkben– az ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Alvállalkozó bevonásának kizárhatósága

Kérdés: Megtiltható-e a dokumentációban, illetve ajánlati felhívásban, hogy az ajánlattevő alvállalkozót vonhasson be a teljesítésbe?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] ...elősegítése érdekében is – köteles elkészíteni, és amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet [Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése].A dokumentációval kapcsolatban az ajánlatkérőnek törvényi kötelezettségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Szerződéstervezet aláírása

Kérdés: Mennyire jogszerű az ajánlati dokumentációban becsatolt szerződéstervezet aláírását az ajánlattevőtől megkövetelni?
Részlet a válaszából: […] ...pályázati kiírás feltételeinek teljesítésére. Ebből következően álláspontunk az, hogy a Kbt. szerint a dokumentáció részét képező szerződéstervezet aláírásának követelménye az ajánlatkérő oldalán nem jogellenes. Más kérdés, ha az eljárás eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Közbeszerzés értékének feltüntetése

Kérdés: Határozhat-e meg értékhatárt (becsült értéket) ajánlatkérő a hirdetmény után megvásárolt dokumentáción belül – kivált akkor, ha fedezethiány miatt egyszer már eredménytelen eljárást újból (azonos műszaki tartalommal) meghirdeti?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
13
14
15