Találati lista:
381. cikk / 787 Ellentmondásos ár megadása
Kérdés: Az ajánlat beadását követően vettük észre, hogy abban a megadott ár vonatkozásában ellentmondás van. Hogyan korrigálhatjuk? Érvénytelen lesz így az ajánlatunk?
382. cikk / 787 Két ár megadásának következménye
Kérdés: Alternatív ajánlatnak minősül az, ha a bírálati szempontnak számító árra két árat adok meg egy termék esetén? Mi a teendő akkor, ha az áfatartalom miatt nem egyértelmű, milyen mértékű áfa számítható, ezért kerül kétféle ár a felolvasólapra?
383. cikk / 787 Jogorvoslati lehetőség előzetes vitarendezés iránti kérelem elkésettsége esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus aukciót bonyolított le, melyre minket nem hívott meg. Mivel úgy gondoljuk, hogy az ajánlatunk érvényes lehet, előzetes vitarendezést kezdeményeztünk, de azt már elkésettnek minősítették. Van-e más lehetőségünk ebben az esetben?
384. cikk / 787 Összeférhetetlenség azonos profil alapján
Kérdés: Indulhat-e kórházunk egy másik kórház által kiírt gyógyszertenderen?
385. cikk / 787 Dokumentáció kötelező készítése és átvétele
Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek dokumentációt készítenie? Elindulhatok-e a tenderen, ha nem veszem át a dokumentációt?
386. cikk / 787 Jogorvoslat iránti kérelem hiányainak pótlása
Kérdés: Jogorvoslati eljárásban van-e lehetőség a jogorvoslati kérelem hiányainak pótlására?
387. cikk / 787 Referencia mint üzleti titok
Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?
388. cikk / 787 Kommunikáció postai úton közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?
389. cikk / 787 Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén
Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
390. cikk / 787 Írásbeli összegzést követő újabb összegzés jogszerűsége
Kérdés: Az írásbeli összegzést követően az ajánlatkérő más pontszámokkal újabb összegzést küldött, melyből nem derült ki, hogy mi alapozta meg az eltérő pontszámokat. Egyben kaptunk egy tájékoztatást is, miszerint vitarendezési kérelem eredményeként más ajánlattevő nyert. (A nyertes ajánlattevő pontszámai változtak.) Jogszerű ez az eljárás?
