Piackutatás a közbeszerzésben

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?
Részlet a válaszából: […] ...aközbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérésérdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy – a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásáhozszükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Módosított ajánlatok "nyilvános" ismertetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...során is biztosítania kellaz egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérőáltal adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.A tárgyalások során a fentiekben ismertetett jogszabályikövetelmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Hirdetmény értelmezése, gazdasági társaság létrehozásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő a hirdetmény II.1.3 pontjában az alábbi szöveget közölte: "Ajánlatkérő – a Kbt. 42. §-ban foglaltakra tekintettel – a közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követeli meg. A nyertesként szerződő félnek (közös ajánlattevőknek) a létrehozandó gazdasági társaságot legkésőbb a feladatellátási kötelezettség kezdési időpontjára – kivétel, ha a feladatellátásra vonatkozó egyéb előírások ettől eltérően nem rendelkeznek – kell létrehozni, és a cégbíróságnál bejegyeztetni. Ebben az időpontban a nyertesnek működő vállalkozásnak kell lennie, ajánlatkérő az előtársaságként működést a jelzett időpontban már nem engedi meg. Kérdésünk, hogy mi a teendő, szükséges-e ebben az esetben gazdasági társaságot létrehozni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítja azt az ajánlatkérő, amelyellentmondást a későbbiekben hiába oldja fel esetleg a dokumentációban vagykiegészítő tájékoztatás esetén, a felhívásban ettől az még jogsértő. Amennyiben a hirdetmény-ellenőrzés nem figyelt fel erre ahibára, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Jogsértő bírálati szempontok egy ajánlati felhívásban

Kérdés: A bírálati szempontok közül három hasonló szempontot találtunk egy felhívásban, amely véleményünk szerint törvénybe ütközik. Ezek a következők: – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően az egy év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága; – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően két év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága, valamint – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően tíz év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb információ között nem találunk arravonatkozó információt, hogy az adott időszakok egymást követik, vagy akiegészítő tájékoztatás sem teszi egyértelművé azt, hogy például háromkülönböző fejlesztéscsoportról van szó, akkor egyértelműen jogsértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Hirdetménymintákkal kapcsolatos kitöltési problémák

Kérdés: Miért kell kitölteni a nemzeti hirdetményminták között a VI.3.6. pontot, hiszen a Kbt. 129. §-ának a) pontja szerint ez az ajánlattételi felhívás kötelező eleme, és nyilván más az ajánlatkérő tárgyalási stratégiája, ha egy ajánlattevő marad az ajánlati szakaszra, más, ha kettő vagy ha négy. Ez a részvételi felhívásban még korai, nem véletlen, hogy a Kbt. is az ajánlattételi felhívás részévé teszi. Értelmezhető-e a hirdetményminta VI.3. pontjában szereplő "adott esetben" kitétel akként, hogy a VI.3.6. pont kitöltése nem kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...erről – igaz,kicsit korán, ebben egyetértünk a kérdezővel, hiszen elegendő lenne azajánlattételi felhívásban megadni a szabályokat – tájékoztatást kapnak.A tárgyalási szabályok egy része valóban függ attól, hogytöbb ajánlattevővel, vagy egy ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Elektronikus ügyintézés közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudomásunk szerint a Döntőbizottság eljárásában elektronikus úton korlátozott az ügyintézés. Hol találhatók és melyek az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtása;– a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás;– az igazolási kérelem előterjesztése;– idézés;– az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívásáravonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása.Mint látható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...és túlzómértékű alkalmassági kritériumok előírása esetén két lehetősége is van.Egyrészt kérdést intézhet, kiegészítő tájékoztatást kérhet az alkalmasságifeltétel indokoltsága tekintetében az ajánlatkérőtől a Kbt. 56. §-a alapján.Másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...A következőkben a kérdés szerintiértékhatárokat elérő beszerzésekre lefolytatott eljárások főbb jellemzőitfoglaljuk össze, illetve tájékoztatást adunk az értékhatárok nagyságrendjérőlbeszerzési tárgyanként.A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Pályázat határidejének többszöri meghosszabbíthatósága a Kbt. 56. §-a alapján

Kérdés: Az ajánlatkérő a nyílt eljárásban meghirdetett pályázat határidejét a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva harmadszorra módosítja. A hivatkozott pontban szerepel, hogy "Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazható". Az ajánlatkérő feltehetően a 75. §-ban szereplő, az ajánlattételi határidő egy alkalommal való meghosszabbításának nem alkalmazására gondolt. Kérdésünk: a törvény 56. §-ának (2) bekezdése alapján jogosan tette-e ezt, illetve hány alkalommal lehet erre a paragrafusra hivatkozva meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...módosítási lehetőség –, így erreis vonatkozik a tiltás. Olvasatunkban azonban az 56. §-ban foglaltak értelmébena kiegészítő tájékoztatás időben történő megadásának hiánya esetében lehetmeghosszabbítani a határidőt, márpedig a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Információadás lehetősége a dokumentáció megvásárlóiról

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, és az ajánlattételi határidőn belül érdeklődnek (akár azok, akik már megvették, akár mások), hogy kik vásárolták már meg a dokumentációt, lehet-e erről információt adni?
Részlet a válaszából: […] ...azért nincslehetőség, mert azzal a törvény alapelve sérülne.A Kbt. 56. §-ának (1)–(6) bekezdései szabályozzák azajánlattevők tájékoztatási kötelezettségét. Eszerint az ajánlattevő – amegfelelő ajánlattétel érdekében – az ajánlati felhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
1
66
67
68
78