Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)–(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a közelmúltban megjelent a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. előírja, hogy referencia kapcsán mit kérhet azajánlatkérő – például árubeszerzés esetén – az alábbiak szerint.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Kizárás és érvénytelenné nyilvánítás kapcsolata

Kérdés: Amennyiben egy eljárásban az értékelési szakaszban kiderül, hogy egy ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá esik, mi a követendő eljárás? A Kbt. 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevőt kizárták. Eszerint a kizárásnak meg kell előznie az érvénytelenné nyilvánítást (időben), vagy az történhet egy időben – például az írásbeli összegzésben?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az értékelési szakasz egyik legfontosabbrésze, amikor az ajánlatkérő által felállított bírálóbizottság megvizsgálja azajánlatok érvényességét. E vizsgálat során a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdésébenfelsorolt érvénytelenségi eseteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Közbeszerzési törvény végrehajtására kiadott rendeletek hatályos jegyzéke

Kérdés: Melyek a közbeszerzési törvény jelenleg hatályos végrehajtási utasításai? Hol találhatjuk meg a rendeleteket elektronikus formában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. jelenleg hatályos végrehajtási utasításai akövetkezők:– 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet a közbeszerzési eljárásokhozkapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozótájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Egyidejű tájékoztatási kötelezettség teljesítése eljárás visszavonása esetén

Kérdés: Közösségi rezsimben folytatott eljárás visszavonása esetén milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt egyidejű tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a hirdetmény feladására a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, és a Közbeszerzések Tanácsa csak a feladást követő napokban tájékoztatja az ajánlatkérőt a hirdetmény feladásáról?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy gyakorlati problémára utal, hiszen azajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa részére küldi el hirdetményét feladásra. Afeladás napját a Kbt. 44. § (5) bekezdésének megfelelően a KözbeszerzésekTanácsának kell igazolnia. A törvény 76. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Szerződésekkel kapcsolatos "jelentési" kötelezettség

Kérdés: Változik-e végre valami a szerződésekkel kapcsolatban a közbeszerzési törvényben, vagy továbbra is le kell jelenteni mindent?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 307. §-ára, azaz az ajánlatkérőtájékoztatási kötelezettségére utal a szerződés módosításával és teljesítésévelkapcsolatban. Ennek értelmében az ajánlatkérő köteles a szerződésmódosításáról, valamint a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Tájékoztatási kötelezettség korlátjai

Kérdés: Milyen körben adhat az ajánlatkérő az ajánlattevőknek tájékoztatást? Korlátozza-e ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdező itt feltehetően a Kbt. 56. §-a szerinti kiegészítőtájékoztatásra gondol.Eszerint az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében– az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatbanírásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Információadás lehetősége a dokumentáció megvásárlóiról

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, és az ajánlattételi határidőn belül érdeklődnek (akár azok, akik már megvették, akár mások), hogy kik vásárolták már meg a dokumentációt, lehet-e erről információt adni?
Részlet a válaszából: […] Az információ adásának mindenki számára egységesnek kelllennie. Tehát a szükséges mértékben, amennyiben kérdést tesz fel egy ajánlattevő,a többiek erről tudomást szereznek, és természetesen a hiánypótlás esetén,illetőleg az ajánlatok bontása során amúgy is felolvassák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Versenysemlegesség sérelme

Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő neve nem minősülhetüzleti titoknak, így az ajánlatkérőnek jogában áll közölni azt a többiajánlattevővel. Akár a tájékoztató levélen az összes érintett ajánlattevő nevétis megjelenítheti, mindez nem ütközik a törvény alapelveibe.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
1
6
7
8
9