Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet a válaszából: […] ...– kapcsolódnak, melyeket kérdező figyelmébe ajánlunk:– Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetményközzétételével induló tárgyalásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd. Az ilyeneljárás első – részvételi – szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Kiegészítő tájékoztatás határideje többszakaszos eljárásban

Kérdés: A többszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában mi a kiegészítő tájékoztató kérésének és a válaszadásnak a határideje, különös tekintettel arra, hogy az ajánlattételi határidő több esetben csak úgy van meghatározva, hogy az ajánlatadáshoz elegendő idő álljon rendelkezésre, a különös eljárásokban pedig a határidő 10 napra is lerövidíthető?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatás megkérésének és a válaszadásnak ahatáridejét. Az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a hirdetménnyel indulótárgyalásos eljárásnál találunk visszahivatkozást a Kbt. 126. §-ában arra, hogya nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...egykisebb tervezési feladattal egyben kizárólagos jogot nyerjen a későbbi nagyobbértékű feladat elvégzésére hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nyerteseként,már nem fogadható el. Tehát a kérdező – vélhetően látva a hazai gyakorlatot -releváns...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Tárgyaláson meg nem jelenés következményei

Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén a tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő eredetileg beadott ajánlatát kell-e elfogadni, esetleg ki kell zárni? (A felhívás nem tartalmaz olyan feltételt, ami a személyes megjelenésre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdés érdekes felvetést tartalmaz, hiszen a tárgyalásoseljárás célja éppen az, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő közvetlentárgyalások útján egyezzen meg a szerződési feltételekben, azaz az ajánlattevőnekis érdeke, hogy a tárgyaláson személyesen részt vegyen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Dokumentációban szereplő szerződésnek meg nem felelés

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.
Részlet a válaszából: […] ...nem nyújtják be és nem is hiánypótoltatják, attólmég a szerződés nem módosulhat, mert az ajánlatkérő kötve van hozzá, hiszennincs tárgyalás az eljárás során. Tehát ezt a szerződést kell aláírni. Ha azajánlatkérő hibázott, és rossz a szerződéstervezet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Jogorvoslat túlzott kötbérmérték miatt

Kérdés: A kötbér bírósági gyakorlat által elfogadott mértéke 10 százalék. Ajánlatkérő a meghiúsulási kötbér mértékét 30 százalékban határozta meg. Megtámadható-e a kiírásnak ez a része, esetleg a már megkötött szerződés, és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] ...(A Ptk. vonatkozó rendelkezése értelmében a túlzott mértékűkötbért a bíróság mérsékelheti.) Ha még az eljárás során például a tárgyalásokjegyzőkönyvében is egyértelművé teszi az ajánlattevő, hogy túlzottan magasnaktalálja a kötbért, akkor akár lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásoseljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Azajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötésecéljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a 124...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Nagy értékű beszerzések előzetes kontrollja

Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...még nem volt példa, mint körülményekbenbeállt lényeges változás megjelölésére. 3. Hasonlóan kockázatos a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárás indítása rendkívüli sürgősségre, vagy kiegészítő szolgáltatásnyújtására, kiegészítő építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kizárólagos jog folyószámlahitel önkormányzat általi felvétele esetén

Kérdés: Az önkormányzatok a 217/1998. kormányrendelet 103. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag egy belföldi hitelintézetnél nyithatnak folyószámlát. Amennyiben az önkormányzat folyószámlahitelt szeretne felvenni, tekintettel az előző jogszabályra, alkalmazhat-e a Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kizárólagos jogok védelme miatt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...szólótörvény másként rendelkezik (166. §);– a Kbt. 125. § (2)bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazása

Kérdés: A KT elnökének tájékoztatója szerint (2009. 09. 16., KÉ 108. sz.) "...a Kbt. kizárólag a közszolgáltatók által megvalósított közbeszerzések tekintetében engedi meg a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazását..." Én erre nem találtam paragrafust, pedig én ezt a mondatot úgy értelmezem, közösségi és nemzeti eljárásrendben is alkalmazhatnám. Jól értem?
Részlet a válaszából: […] ...félreértés abból adódik, hogy a közszolgáltatók számáranincs a tárgyalásos eljárás lebonyolításának feltétele, míg a klasszikusajánlatkérők számára vannak feltételek, melyek a Kbt. 124. § (2) bekezdés a)-d)pontja szerint az alábbiak.Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
1
44
45
46
74