Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalkotó.Rendkívül lényeges elem, hogy az általános egyszerűközbeszerzési eljárás szabályai között a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráselemei módosultak, azaz már nem csak a nemzeti értékhatár másfélszereséig vanlehetőség a lebonyolításra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] ...két rezsim helyébe) nincs lehetőség a korábbi hirdetmény nélkülimegoldás alkalmazására. Helyébe nemzeti rezsimben a hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárás lépett, melynek szigorú feltételeit a jogalkotó a Kbt.2009. július 22-én hatályba lépett szabályaival...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Nyílt eljárásból tárgyalásos eljárás

Kérdés: Nyílt eljárás hogyan alakulhat tárgyalásossá?
Részlet a válaszából: […] ...szabályaiértelmében nemzeti eljárásrendben a nyílt eljárás ajánlati szakaszát követően,szigorú feltételekkel, de volt lehetőség tárgyalásra. Ez a lehetőség az újszabályozási rendben megszűnt. A nemzeti eljárásrendben egyszerű eljáráskéntbeépített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...időbenlefolytatható, azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és – a Kbt. 99. §-ának(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a tárgyalás befejezésekor írásbanszerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt időalatt képes teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben hirdetményes eljárást kelllefolytatni, nincs lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráslefolytatására a két értékhatár (közösségi és a nemzeti másfélszerese) között,még akkor sem, ha a kizárólagos jog fennállása egyértelmű is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéskötés új időpontjáról [99. § (3) bekezdése] az összesajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.Tárgyalás, illetve versenypárbeszéd esetében az alábbiszabályok irányadók:– Kbt. 123/B. §-ának (3) bekezdése:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőlegszemélyeket." [Kbt. 117. §-ának (1)–(5) bekezdései.]A kétszakaszos tárgyalásos eljárás esetében a törvényegyértelműen visszautal a korábbiakban idézett szabályokra, amikor 126....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Nyílt eljárásban tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívás szerint az eljárás fajtája nyílt eljárás. Mit jelen akkor a felhívásnak az a kitétele, hogy az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat?
Részlet a válaszából: […]

A korábbiakban nemzeti eljárásrendben elvileg volt lehetőség szigorú feltételekkel tárgyalni nyílt eljárás esetében az ajánlatok bontását követően, de jelenleg ezt a szabályt már hatályon kívül helyezték.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Értékesítéssel szembeni építési beruházás közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat értékesíteni kívánja – az előírásoknak megfelelően nyilvános pályázat útján (Áht., egyéb szabályzatok stb.) – az egyik tulajdonában álló ingatlant, akként, hogy vételár helyett egy másik ingatlan tekintetében építési beruházást kellene a potenciális vevőnek teljesítenie. E teljesítést követően az értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjoga átszállna a vevőre. Az értékarányosság követelményére figyelemmel a felek kölcsönösen elszámolnának egymással. Kérdésünk, hogy a fentiek megvalósítása – megtartva a nyilvános pályáztatás jogszabályi követelményeit – a Kbt. megkerülésének minősül-e? Ebben az esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak az építési beruházás megvalósítása végett? Kérdezzük továbbá, hogy amennyiben a fentiekben írt beszerzés közbeszerzés-köteles, úgy építési koncesszióról van-e szó? A Kbt. 26. §-a szerint ugyanis az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hivatkozott jogszabályhely alapján van-e lehetőség arra, hogy a beruházással érintett ingatlan helyett egy másik épület tulajdonjogát adja át ellenszolgáltatásként az önkormányzat? Ez egy további kérdést vet fel, miszerint a törvény által hivatkozott hasznosítási jog jelenthet-e tulajdonjog-átengedést?
Részlet a válaszából: […] ...valamint akkor sem, ha törvény az ingatlan tulajdonjogának,használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az átengedésétversenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el,valamint ha az ingatlan beszerzésére jogszabály által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben nem számításihibára utal az ajánlatkérő, akkor nincs lehetőség a pontosításra, ha már azajánlati kötöttség beállt. Tárgyalásos eljárás esetében természetesen vanlehetőség az ajánlat nem nagy mértékű módosítására, de ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
1
44
45
46
73