Hiánypótlás köre tárgyalásos eljárásokban

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével és a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás tárgyalások befejezésével kapcsolatos szabályai valóban eltérést mutatnak az alábbiak szerint:– a tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Benyújtott ajánlat módosíthatósága az ajánlattételi határidő lejárta előtt

Kérdés: Módosíthatom a már benyújtott ajánlatomat az ajánlattételi határidő lejárta előtt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor az ajánlati kötöttség jogintézményét kell megvizsgálnunk. A kötöttség az ajánlattevő oldalán azt jelenti, hogy az ajánlattevő kötve van az általa benyújtott ajánlathoz, kétszakaszos eljárásban a részvételi jelentkezéshez. Az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán

Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor feltételeztük, hogy az ajánlattevők nem tették lehetővé eredetileg a többváltozatú ajánlattételt az eljárást megindító hirdetményben.A tárgyalásra vonatkozóan a Kbt. az alábbi szabályokat rögzíti.A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen az ajánlatkérő az értékelés szakaszában csak érvényes ajánlattevőket engedhet "árlejteni", hasonlóan ahhoz, hogy tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőzően is érvényességi vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Ajánlattevő kizárhatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kérdés szerinti esetben alkalmazandó 98. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséggel nem terhelt (első) ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Kötelező tárgyalás "háromajánlatos" eljárásban

Kérdés: Nem egyértelmű számomra, hogy háromajánlatos (25 millió forint alatti) nemzeti eljárásrendben kötelező-e a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében lebonyolított eljárás minden esetben feltételezi tárgyalás tartását. A kérdés jogos, hiszen a korábbi Kbt. szerinti, egyszerű eljárással kapcsolatos gyakorlat azt tette lehetővé, hogy egyszakaszos eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Hiánypótlás tárgyalások után

Kérdés: A Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel tárgyalásos eljárásban a tárgyalások befejezését követően milyen hiányok pótolhatók még?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a témával kapcsolatban a 93. § (3) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmaz.A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Ajánlattevők száma tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány ajánlattevőt kell meghívni? Ha csak egy ajánlat érkezik, és az érvényes, az eljárás érvényes, vagy új eljárást kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. az alábbiak értelmében tárgyalásos eljárás esetébenlegalább hármas keretszám meghatározását teszi kötelezővé. Az alábbi,hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó 98. § is hasonlóanszabályoz.A Kbt. 90. §-ának (3) bekezdése értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […]  A főszabály, hogy az ajánlati kötöttség a tárgyalásokbefejezésének időpontjától áll be az alábbiak szerint.A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Tájékoztatás fedezetről

Kérdés: Az ajánlatkérő nem ismertette a bontáson a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ilyenkor mi a teendő? A tárgyaláson kérdezzünk rá?
Részlet a válaszából: […]  Az ajánlatkérőnek kötelessége a fedezet összegénekismertetése a Kbt. alapján az alábbiak szerint.A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő azajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásánakmegkezdésekor, az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.
1
2
3
…
5