Eredménytelenség többrészes eljárásban

Kérdés: Abban az esetben, ha egy többrészes eljárásban nem valamennyi rész tekintetében állapítható meg a fedezethiány, a közbenső döntésben azon részekben, ahol fedezethiány van, megállapítható-e az eredménytelenség, vagy csak a végső bírálat során?
Részlet a válaszából: […] ...részvételi jelentkezések elbírálásának lezárásaként az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott adattartalom szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Feltételes közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban feltételes közbeszerzési eljárást indított építési beruházás megvalósítása érdekében [nemzeti eljárásrend, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetménnyel induló nyílt eljárás]. Az ajánlatkérő a beruházást európai uniós forrásból kívánta megvalósítani, az eljárás előkészítése során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló forrás nem lesz elegendő, ezért az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes módon folytatta le az alábbi rendelkezés alapján (ajánlattételi felhívás és szerződéstervezet):
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, amennyiben maga a szerződés nem tartalmaz ezzel ellentétes szabályt, és az új támogatási szerződés is megengedi, úgy egyéb forrás rendelkezésre állása esetében is hatályba léptethető a szerződés. Mivel a pályázati forrás megjelölése abból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Szerződés üzletititok-tartalma

Kérdés: EKR-be feltöltött keretszerződés egyes megrendelései és azok mellékletei Netlock elektronikus aláírással kerültek aláírásra (a megrendelések és mellékleteik nem rendelkeznek külön aláírással). A megrendelések egyes mellékletei azonban üzleti titkot képeznek, ezért azok feltöltését mindenképpen mellőzni szeretnénk. Megtehetjük-e, hogy EKR-be csakis az érintett mellékletek nélküli megrendeléseket töltjük fel? Az ajánlat részét képezi a melléklet, és az ajánlattevő nyilvánította üzleti titokká.
Részlet a válaszából: […] ...válaszban feltételezzük, hogy az üzleti titokká nyilvánított ajánlati tartalom jogszerűen üzleti titok, tehát üzleti titokká minősítése nem ütközik a 44. § (2) bekezdésébe.A kérdés arra utal, hogy az EKR-be történő adatfeltöltés során, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Az előzetes piaci konzultáció során beérkezett vélemények alapján a beszerzési tárgy műszaki tartalma jogsértő, emiatt a gazdasági szereplő a még meg sem indult eljárás visszavonását követeli. Szükséges-e, és ha igen, akkor mit kell írni az összefoglalóban, hogy jogszerűen járjunk el, mivel kötelező számunkra az EPK lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. Korm. rendelet vonatkozik ebben az esetben az ajánlatkérőre, mely szerint az előzetes piaci konzultáció során közzé kell tenni az eljárási dokumentumokat, és a véleményezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Kiegészítő tájékoztatás és EPK

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési dokumentumok tartalmát, észrevételeket és javaslatokat fogalmazhassanak meg az előírásokkal (különösen műszaki tartalommal, alkalmassági követelményekkel, értékelési szempontokkal, szerződéses rendelkezésekkel) kapcsolatban, továbbá már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Hiányos műszaki tartalom hiánypótoltatása

Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.
Részlet a válaszából: […] ...A kérelmező az árazott költségvetés benyújtásával a közbeszerzés tárgyára, az egyes munkanemekre árajánlatot adott, azonban azt tartalommal nem töltötte ki, nem mutatta be részletesen, szövegesen az ajánlatkérő által a közbeszerzés tárgyát képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Eltérés a hirdetményben

Kérdés: Az ajánlatkérő felhívásában minden esetben megjelenik, hogy valamennyi részre be kell nyújtani ajánlatunkat, annak ellenére, hogy az egyes részek pont azért vannak szétbontva, hogy ne legyen versenykorlátozó, hogy egyben írja ki. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...a További információk között külön felhívja a figyelmet az általa elfogadható értelmezésre, hiszen valóban a TED-en megjelenő tartalom az irányadó.(Kéziratzárás: 2024. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Közbeszerzési dokumentumok módosításának tilalma

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatáskéréssel fordultunk az ajánlatkérőhöz egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban, és jeleztük, hogy a teljesítési határidő nem elégséges. Az ajánlatkérő arra hivatkozott a válaszában, hogy a kiíráson érdemi módosítás nem lehetséges ajánlattételi szakaszban. Mit tehetünk ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás milyen eljárási típus és milyen eljárási szakaszban kerül sor a módosításra. A korlátozások másik köre a tartalomra vonatkozik. A fentebb említett alapelvi megközelítések miatt a közbeszerzési dokumentumok nem módosíthatóak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Műszaki tartalom változása tárgyalás során

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás során úgy módosította a műszaki tartalmat, hogy ha ezt korábban tudtuk volna, akkor eleve más ajánlatot teszünk. Most a módosítással már nem fogunk tudni ennyi idő alatt reagálni, mert az alvállalkozóink már nem fognak tudni ilyen rövid idő alatt ajánlatot tenni. Igaz, hogy a beszerzési tárgy nem komplex, de ettől még a beszállítók árajánlatai nem fognak megérkezni időben. Hogyan tudjuk érvényesíteni az érdekeinket?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés egyértelműen az ajánlatkérő jogszerűtlen műszakitartalom-módosításáról szól.A módosítás a Kbt. 88. § (6) bekezdése értelmében akkor jogszerűtlen, ha torzítja a versenyt, vagy sérti az esélyegyenlőség elvét. Esetünkben az alábbi szabály kitér arra is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházás tekintetében kerül sor…”A fenti kivételi körök csak akkor alkalmazhatóak, ha a közbeszerzés tárgya, a műszaki tartalom teljes mértékben megfeleltethető a kivételi körökben foglalt szolgáltatásoknak.Az r) pont szerinti kivételi kör kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.
1
2
3
52