Tervezéssel kapcsolatos problémák

Kérdés: Tervezőként vettünk részt több szennyvíz-csatornázási, szennyvízkezelési projektben. A megbízási szerződés alapján "az elkészült tervek szellemi alkotásnak minősülnek, a szerzői jogvédelemről szóló hatályos törvény védelme alatt állnak". Az elkészült tervek alapján KEOP 1.2.0-ás pályázatok készülnek, a pályázatok benyújtásakor szerzői jogdíj kifizetése nem volt előirányozva, így szerzői jogok továbbra is állnak. Szerzői jogaink érvényesítését úgy tervezzük, hogy a kivitelezésre kiírt közbeszerzési tenderdokumentációban tervezőként rögzíttetni kívánjuk a tervező cég megnevezését, elérhetőségét, valamint a kivitelezési tervek készítésének díját. Kérdésünk, hogy a tervezett eljárás nem ellentétes-e a Kbt.-vel, hiszen a közbeszerzési dokumentációban csatolt műszaki terveket már előzményként mi készítettük, a becsatolt hatósági engedélyeket mi szereztük be? Kérdés továbbá, hogy nyertes kivitelező a tenderdokumentációban rögzített műszaki tartalomtól eltérhet-e, s az előírt feladat megoldására alkalmas, de másik tervet készíttethet-e másik tervezővel?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőknek a kivitelezésre irányulóközbeszerzési eljárásban.Válaszunk a második kérdésre: a nem nyertes ajánlattevő aműszaki tartalomban meghatározottaktól nem térhet el, de nem minősül eltérésnekaz előírt feladat megoldására alkalmas más berendezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

"Harmadik személyes" nyilatkozat tartalma

Kérdés: A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem: ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be, nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni a harmadik személyes nyilatkozatnál?
Részlet a válaszából: […] ...felettialvállalkozók, akiket az ajánlattevő a szerződés teljesítésébe be fog vonni. Az a) pont szerinti nyilatkozat tehát a szerződési tartalomoldaláról közelít, és azt adja meg ezáltal az ajánlattevő, hogy melyek azok aszerződési részek, szolgáltatások, amelyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Felolvasólap pótlása, módosítása

Kérdés: Pótoltatható-e a felolvasólap, a hiánypótlási eljárás során módosítható-e, illetve mi a helyzet akkor, ha az árkalkuláció és a felolvasólap különbözik, ez esetben az ajánlattevőnek lehetősége van-e módosításra?
Részlet a válaszából: […] ...eljárása hiányzó iratok, dokumentumok pótlására, pótlólagos becsatolására szolgál, desemmiképpen sem arra, hogy a "rossz" tartalommal megadott dokumentumokkiigazításra, módosításra kerüljenek. Ez utóbbit ugyanis tiltják az ajánlatikötöttségre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Műszaki tartalom elemeinek csökkentése

Kérdés: Egyszerű eljárásban a műszaki tartalomból kihagyhatok-e egy elemet úgy, hogy azt az ajánlattétel előtt megírom az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi határidőt megelőzően nincs lehetőség afelhívás tartalmának módosítására. Amennyiben az ajánlatkérő engedélyezetttárgyalást, úgy nem nagy mértékben, de van lehetőség a feltételek módosítására,amennyiben az egyszerű eljárásban nincs tárgyalás, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Nyilatkozattartalom "harmadik személy" esetén

Kérdés: A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem, ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be a teljesítésbe, és nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni az ún. harmadik személyes nyilatkozatnál?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatban – haezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta – meg kell jelölni– a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben azajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

További referencia hiánypótlás keretében

Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kérnek. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák az ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, mert a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlás engedélyezett, és ajánlatielemeket nem érint, valamint nem ugyanaz a referencia kerül bemutatásra, csakmás módon, eltérő tartalommal stb., úgy lehetőség van új referencia benyújtására.Az új referencia azonban nem származhat új alvállalkozótól, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...előírt kizáróokok tekintetében.[Emlékeztetőül: a Kbt. jelenleg hatályos 60-62. §-ai akötelező kizáró okok körében a következő tartalommal élnek. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki– végelszámolás alatt áll, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlaton belülkülön "üzleti titok" felirattal kezd, és az oldalszámot is jelezve (például213-258) egyértelművé teszi mind a tartalomjegyzéken, mind az ajánlat tartalmirészében is azt. Nem kell tehát fizikailag is elkülöníteni az üzleti titkottartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Pénzügyi alkalmasság igazolása bankváltás esetén

Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az alkalmassági igazolási kötelezettség azt azidőszakot is érinti, amikor még a korábbi banki szerződés hatályban volt, akkora banknak igazolásában utalnia kell arra, hogy mikor szűnt meg a szerződéseskapcsolat. Nem javasoljuk ugyanakkor a végleges nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Gazdasági ésszerűség közbeszerzési jogviszonyban

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban a Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti "gazdasági ésszerűség" fogalom?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz valóságtartalmát gazdasági szempontból. Ezannyit jelent, hogy a fogalom mindig egy adott, konkrét eset kapcsán "töltődikmeg" tartalommal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
1
46
47
48
54