Ajánlat oldalszámozása

Kérdés: Az ajánlat üres, illetve információt nem tartalmazó oldalát is számozni kell? Mely jogszabály rendelkezik erről? Ha nem számoztuk, és az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, ez a hiány annak keretében még pótolható, vagy emiatt esetleg érvénytelen lesz az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...amegfelelő ajánlattételt, hanem az előírások célja az, hogy egyértelműenmegállapítható legyen, hogy az ajánlatot eredetileg milyen tartalommal, hányoldalon nyújtották be.Teljes körű hiánypótlás esetén valamennyi formai hiányosságakiküszöbölhető az ajánlatnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Hiánypótlás lejárt iratokra

Kérdés: Elrendelhető hiánypótlás a lejárt iratokra?
Részlet a válaszából: […] ...előtt elvesztik aKbt.-ben meghatározott bizonyító erejüket. Amennyiben tehát az ajánlattételihatáridőben még megfelelő tartalommal bírtak, annak azonos tartalmú pótlását azajánlatkérő kezdeményezheti. Nem vonatkozik ez az "engedmény" ugyanakkorazoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Dokumentáció módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség a dokumentáció módosítására? Ha igen, milyen határidővel és tartalommal?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 76. §-a rendelkezik erről. Eszerint az ajánlatkérő azajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban meghatározott feltételeit. A módosított feltételekről azajánlattételi határidő lejárta előtt új hirdetményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Szerződés tárgyának meghatározása a felhívásban

Kérdés: Az ajánlati felhívások mintájában szerepel többek között egy rovat, amelynek címe: A szerződés meghatározása/tárgya. Ennek kitöltése ajánlatkérőnként meglehetősen változatos, van, ahol csak a szerződés megnevezését, típusát közlik – például vállalkozói szerződés. Kérdésem, hogy milyen mélységig, illetve tartalommal kell kitölteni ezt a rovatot? Van-e erre vonatkozóan esetleg tanácsi iránymutatás?
Részlet a válaszából: […] Erre vonatkozóan nincs iránymutatás. Szerencsés, ha azajánlatkérő minél általánosabban fogalmazza meg a tárgyat, hogy ne történhessenmeg, hogy a részletes tárgyleírás egészen más, sőt sokkal tágabb tevékenységelvégzését teszi szükségessé, ellentmondásba kerülve így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] ...körébe, hiszen itt nem hiányzó igazolásról,nyilatkozatról van szó. Viszont, tekintettel arra, hogy az ajánlatokat eltérőáfatartalommal adták meg, az ajánlatkérő akkor járt volna el kellőgondossággal, ha erre a körülményre a Kbt. 85. §-a szerint rákérdez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Szerződés közzététele honlapon

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...köteles kiadni;– az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőneka szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számítottlegkésőbb harminc – az Európai Unióból származó forrásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Szerződések "honlapon tartásának" időtartama

Kérdés: Honlappal rendelkező ajánlatkérő vagyok. A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése kötelez a szerződések honlapon történő közzétételére. Kérdésem: adott szerződésnek meddig kell a honlapon lennie?
Részlet a válaszából: […]

Véleményünk szerint a szerződésnek addig kell a honlapon lennie, amíg hatályban van, azaz amíg a teljesítése folyamatban van. Információink szerint a következő törvénymódosítás során a rendelkezés ezzel a tartalommal ki is fog egészülni.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Változás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Tudomásunk szerint a központosított közbeszerzésekre vonatkozó szabályok a közelmúltban változtak. Kérdésünk: Mikortól és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó, 168/2004. kormányrendelet valóban változott, denagyon kis mértékben. Nevezetesen: a kormányrendelet országosan kiemelttermékek jegyzékét tartalmazó 1. számú melléklete a módosítás folytán az alábbiszöveggel egészült ki: "szárazföldi jármű-casco és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...előbb már említettírásbeli összegezés miatt az a meglátásunk, hogy erre az ajánlattevők ritkántartanak igényt, hiszen új információtartalommal a tájékoztatás nem bír. [A fentiekhezkapcsolódva: a Kbt. 57. §-ának (1)–(4) bekezdései a következőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...kell megkötni.Tárgyalásos eljárás esetében természetesen az ajánlati kötöttség beálltával máregyértelművé tett szerződéstartalom az irányadó. Ennek megváltoztatására azeljárás ajánlati szakaszának lezárását követően már nincs lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
1
45
46
47
54