Találati lista:
441. cikk / 540 Szerződésmódosításra vonatkozó szabályok változása
Kérdés: A szerződés módosítására vonatkozó szabályok változnak-e majd a Kbt. módosításával?
442. cikk / 540 Ajánlatkérő által nem igényelt okiratok "sorsa"
Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlat olyan iratokat, mellékleteket tartalmaz, amelyeket az ajánlatkérő nem kért? Egyáltalán, csatolhatóak-e ilyen iratok, és milyen módon, milyen indokkal?
443. cikk / 540 Áfakulcsváltozás "kezelése" egy adott eljáráson belül
Kérdés: Az ajánlatban megadott áfakulcs megváltozott, mire a számlát ki kellett állítanunk. Ilyenkor mi a helyes eljárás, milyen áfakulccsal számlázzunk? Kell-e módosítani a szerződést?
444. cikk / 540 Egybeszámítás szolgáltatást és árut is tartalmazó beszerzésnél
Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a szerződés tárgya szolgáltatást és árut is tartalmaz? Az egybeszámítás úgy rendelkezik, hogy csak azonos típusú tárgyak esetén kell egybeszámítani, de mi abban az esetben a helyzet, ha a szerződés tárgya mindkettő, akkor ezt egybe kell számítani?
445. cikk / 540 Jegyzőkönyvtartalom tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban az egyes tárgyalásokról (tárgyalási fordulókról) felvett jegyzőkönyveknek mi a minimális tartalma?
446. cikk / 540 Pontatlan meghatározások az ajánlattételi felhívásban
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ajánlattételi felhívásnak azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt, hogy lehetőleg minden, tartalommal bíró oldalt sorszámozzon? És ha nem sorszámoz, mert nincs rá "lehetősége", az milyen következménnyel jár a kiírás megfogalmazását alapul véve?
447. cikk / 540 Üzleti titok referenciaigazolásban
Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
448. cikk / 540 Nettó ár figyelembevételének esete
Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
449. cikk / 540 Igazolások, dokumentumok sorrendje
Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlat részét képező igazolásokat, dokumentumokat milyen sorrendben kell az ajánlatba illeszteni? Ha a felhívás és a részletes ajánlati dokumentáció erre nem tartalmaz kikötést, a sorrendet az ajánlattevő szabadon határozhatja meg? A felolvasólapra vonatkozik-e külön rendelkezés?
450. cikk / 540 Szakmai önéletrajz a közbeszerzésben
Kérdés: Mit értünk a közbeszerzési eljárásban szakmai önéletrajzon? Az ajánlatkérőnek meg kell-e határoznia, hogy azt milyen tartalommal kéri? Ha nem határozza meg, mit írjunk az önéletrajzba?
