2023 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)

Kérdés: Amennyiben egy közbeszerzési eljárásban valamely ajánlattevő, nagykereskedő beajánlja cégünk termékeit a tőlünk kapott árajánlat alapján, akkor mi ebben az esetben alvállalkozónak vagy erőforrásnak minősülünk?

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)

Kérdés: Ismételt hirdetményben kell-e jelezni az előzőekben foglaltakat? A gyakorlatban milyen indokkal vonható vissza a kiírás és milyen feltételekkel?

Kérdés: Hogyan alakult a Kbt. módosítását követően a konzorciumi tagok, valamint az ajánlatkérői és alvállalkozói teljesítés megoszlása, aránya? Milyen maximális mértékben vonható be alvállalkozó a teljesítésbe?

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?

Kérdés: Intézményünk a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által kötött keretmegállapodás alapján javíttatja fénymásoló gépeit. Szeretnénk tudni, hogy jogos-e a javítás alkalmával a kiszállási költségre is a 2 százalékos közbeszerzési díj felszámolása?

Kérdés: Ajánlatkérőnk előírta legalább 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazását a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés teljesítésében. Ezt milyen jogszabály alapján teheti meg, illetve lehet-e ilyen feltételt szabni a kiírásban?