2023 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?

Kérdés: Közösségi rezsimben folytatott eljárás visszavonása esetén milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt egyidejű tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a hirdetmény feladására a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, és a Közbeszerzések Tanácsa csak a feladást követő napokban tájékoztatja az ajánlatkérőt a hirdetmény feladásáról?

Kérdés: Alkalmasság minimumkövetelményeként meghatározható-e az, hogy a közbeszerzés tárgyához kapcsolódóan (árubeszerzés) rendelkezzen az ajánlattevő a teljesítés helye szerinti városban szervizponttal?

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás elfogadható-e abban az esetben, ha az ajánlatkérő például 30 napnál nem régebbi bankigazolás, cégkivonat benyújtását kéri? Milyen igazolásokat lehet pótolni a minősített ajánlattevői igazolással? Az igazolás pótolja-e a mérleg benyújtását, előfordulhat ugyanis, hogy az ajánlatkérő mutatószámokat szeretne a mérlegből nyerni?

Kérdés: A versenypárbeszédnél van-e "ajánlattevői" minimum? A jogi szabályozás nem egyértelmű. Értelmezhető esetleg úgy a jogszabály, hogy három ajánlattevő alatt eredménytelen az eljárás?

Kérdés: Hogyan lehet pontosan elhatárolni az alvállalkozót, a harmadik személyt, valamint az egyéb, bevonni kívánt szervezetet? Alvállalkozó a Kbt. 4. §-a szerint, akivel ajánlattevő a közbeszerzésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani; harmadik személy: a 71. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza: ...ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni...; egyéb szervezet: a 66. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet. Ez utóbbi szervezettel az ajánlattevő nem fog szerződést kötni? Milyen viszonyuk van? A szerződés teljesítése során hogyan kérheti számon ajánlatkérő ez utóbb említett szervezet helytállását? A törvényszövegből kiindulva, akivel ajánlattevő szerződést fog kötni, az egyrészt alvállalkozó, másrészt harmadik személy is? Akivel nem a közbeszerzésre tekintettel köt szerződést, vagy módosít, az nem alvállalkozó? Ezt hogyan tudja ajánlatkérő eldönteni? Kizárólag az ajánlattevők nyilatkozatára támaszkodhat? Bekérhető-e az ajánlatkérőktől az alvállalkozóval kötött szerződés?

Kérdés: Cégünk – az egyik legnagyobb, Magyarországon tevékenykedő kivitelező cég – a minősített ajánlattevők jegyzékében több tevékenységi körben is minősítést szerzett. Az elmúlt évek során a megjelent közbeszerzési kiírásokban azonban csak elvétve, akkor is inkább csak a kizáró okok tekintetében fogadta el azt a kiíró (ajánlatkérő). Nem lehetne az ajánlatkérőket ennek elfogadására ösztönözni, hiszen így gyakorlatilag használhatatlan az előminősítésünk? (A jegyzékbe történő felvétel díja és a szükséges dokumentációra költött évi több mint 100 000 forint kárba vész.)

Kérdés: A kérdésem a Magyar Bányászati Hivatal által kiadott igazolással kapcsolatos. Hogyan tudja az ajánlatkérő minden kétséget kizáró módon eldönteni, hogy egy adott ajánlattevő a bányászati törvény hatálya alá tartozik-e – ugyanis ez az ajánlatok bírálata szempontjából nagyon fontos kérdés, és a bányászati törvény hatálya alapján ezt nem mindig lehet egyértelműen eldönteni?

Kérdés: Erőforrásnak minősül-e a harmadik szervezet referenciamunkája? Felhasználható-e az műszaki alkalmasság igazolására?