Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...szerint, nem lehet eltérni a jogszabályikövetelményektől.Ez a konkrét esetben azt jelenti, ha az É-1 minősítésselrendelkező tervező elvégezheti a kiírás tárgya szerinti tervezési feladatot,akkor az ajánlatkérő ennél szigorúbb elvárást nem támaszthat, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Tervpályázat kötelező lefolytatása

Kérdés: Szükséges-e tervpályázati eljárás lefolytatása abban az esetben, ha a beruházás tárgya területrendezési terv elkészítésére vonatkozóan a legalkalmasabb tervező kiválasztása, vagy elegendő a Kbt. szerinti nyílt vagy egyszerű eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] Igen, szükséges. A tervpályázati eljárások részletesszabályairól szóló 137/2004. kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmébena tervpályázat az építészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- éstelepülésrendezési, valamint egyéb jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet a válaszából: […] ...versenyforma. Célja az adott tervezésifeladat megvalósítására alkalmas tervjavaslat, illetve a tervezési feladatmegoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmaifeltételeinek előzetes tisztázása. A (2) bekezdés értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

-Tervezői összeférhetetlenség a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Az eredeti, 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-ának (6) bekezdése szerint az "...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett". Ez az előírás kikerült a Kbt.-ből a törvény módosításával. Úgy kell érteni ezt a módosulást, hogy a kiviteli, engedélyezési tervek készítésére vonatkozó felhívásra sem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozó a műszaki tervet készítő szervezet vagy személy?
Részlet a válaszából: […] Igen. A törvény vonatkozó rendelkezésének módosítása miattkifejezetten összeférhetetlennek minősül a közbeszerzési ajánlattételszempontjából az a személy vagy szervezet, aki/amely az építészeti vagy egyébműszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Ennek az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Tervpályázati eljárás lefolytatásának szükségessége

Kérdés: Szükséges-e tervpályázati eljárás lefolytatása abban az esetben, ha a beruházás tárgya területrendezési terv elkészítésére vonatkozóan a legalkalmasabb tervező kiválasztása, vagy elegendő a Kbt. szerinti nyílt vagy egyszerű eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...terv nevesítve is megjelenik a vonatkozó kormányrendeletben,így egyértelműen a hatálya alá tartozik a terv elkészítésére vonatkozó tervezőkiválasztása, amennyiben a terv a közbeszerzési értékhatárt eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Felújítási munkák dokumentálásának szabályai a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások (felvonulásiépület, villamos energia, építőgép, kiviteli tervek stb. rendelkezésre bocsátása).d) A dokumentáció tervezőjének nyilatkozata a jogszabályok,a műszaki és egyéb előírások, valamint az alapadatokban és okiratokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Tervezési feladatok összeszámítása

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...eljáráselőkészítéséhez, úgy erre elvileg gondolnia kell az ajánlatkérőnek, s a becsültértéket magasabban megállapítani. A további tervezői feladatokat illetően – amennyiben a Kbt.125. §-ának (5) bekezdésében foglalt hirdetmény közzététele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közszolgáltató alkatrészbeszerzése

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltató járműparkjának karbantartását túlnyomórészt saját műhelyben végzi. A szükséges alkatrészeket az igény felmerülésekor szerzi be (2004-ben például 302 alkalommal), raktárkészlete nem jelentős. Az alkatrészeket különböző helyeken, az adott típushoz, márkához éppen az adott alkatrésszel rendelkező partnertől veszi meg (2004-ben 46 partnertől), telefonos egyeztetés alapján. Az év végi beszerzési statisztika alapján 2004-ben a beszerzett alkatrészek értéke meghaladta az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát. Típusonkénti összesítésben azonban ezt a határt egyik sem éri el, márpedig a legtöbb alkatrész típusfüggő. Hogyan tud megfelelni a cég a közbeszerzési törvény előírásainak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos számításokat ne kellene ledokumentálni. Az előzeteskalkuláció és átgondolás bizonyítja, hogy a múltbeli adatokból kiinduló tervezőjogosan vélhette úgy, nem lesz szüksége egyik alkatrészcsoport esetében semközbeszerzési eljárás lefolytatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tervező szervezet kivitelezési ajánlata és az összeférhetetlenség

Kérdés: Amennyiben a tervező szervezet kivitelezési ajánlattal részt kíván venni a közbeszerzési eljárásban, van-e valamilyen összeférhetetlenségi probléma vagy szabály?
Részlet a válaszából: […] ...amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyébműszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Ha tehát a tervezőszervezet kivitelezéssel kapcsolatban kíván közbeszerzési eljárásban részt venni,akkor a 10. § szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem tervpályázati eljárásról van szó, és aKözbeszerzési Szabályzat ezt megengedi, úgy a közbeszerzési törvény értelmébenennek csak abból a szempontból lehet akadálya, amennyiben a szakértő nemtekinthető a szervezet annak tevékenységében személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
9
10
11
13