Találati lista:
151. cikk / 770 Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.
Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
152. cikk / 770 Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága
Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
153. cikk / 770 Ajánlattevőként meghívott gazdasági szereplő részvétele az eljárásban alvállalkozóként
Kérdés: Ha meghívnak ajánlattevőnek egy meghívásos eljárásban – ahol összesen öt ajánlattevőt hívtak meg –, de mi nem adunk be ajánlatot, akkor másik ajánlattevő alvállalkozójaként részt vehetünk az eljárásban?
154. cikk / 770 Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében
Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
155. cikk / 770 A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban
Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
156. cikk / 770 Gyártási hely meghatározása az ajánlatkérő által
Kérdés: Kötelezheti-e az ajánlatkérő a gazdasági szereplőket arra, hogy az általuk megajánlott termék gyártási helye az ajánlatkérő letelepedése szerinti országban legyen?
157. cikk / 770 Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
158. cikk / 770 Ajánlattevői jogutódlás rögzítése az EKR-ben
Kérdés: Az ajánlattevői oldalon bekövetkező jogutódlás a Kbt. alapján nem szerződésmódosítás. Miként rögzíthető ez az EKR-ben?
159. cikk / 770 Versenytárs teljesítésképtelenségével kapcsolatos információ felhasználása
Kérdés: Amennyiben tisztában vagyok azzal, hogy a versenytársam nem tudja teljesíteni a szerződést, hiszen látom, hogy milyen projekteket nyer, és mennyi embere, gépe van, felhasználhatom-e ezt az információt az eljárás során, ha még alá is tudom támasztani azt eredményről szóló tájékoztatók, nyilvános közbeszerzési szerződések bemutatásával?
160. cikk / 770 Áremelés tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Mi a gyakorlat abban az esetben, ha többfordulós tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő a harmadik közbenső árnál nem a másodikkal egyezőt vagy kedvezőbbet ajánl meg, hanem emeli az ajánlati kötöttséggel nem terhelt árát?
