15 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.”A hivatkozott rendelkezés szerint tehát mindhárom közbeszerzési tárgy, így az árubeszerzés esetén is lehetősége van az ajánlatkérőnek arra, hogy gépbeszerzés esetén a gépek beállítása és üzembe helyezése kapcsán meghatározza azokat az alapvető fontosságú feladatokat, amelyeket kizárólag az ajánlattevő, azaz az ajánlattevő saját szakembere végezhet el.Jelen esetben egyrészt az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy a megvásárolt gépsor telepítése és üzembe helyezése során mely tevékenységelemeket tekinti alapvető fontosságúnak, másrészt ehhez rendelve kell előírnia – a 65. § (10) bekezdése alapján –, hogy azokat kizárólag az ajánlattevő szakemberei végezhetik el.Fontos, hogy ezeket az előírásokat a közbeszerzési dokumentumokban kell megtenni, mert a szerződés megkötése során ilyen elvárásokat már nem lehet támasztani a nyertessel szemben. Figyelemmel arra, hogy ez kifejezetten érinti a kapacitást nyújtó bevonásának feltételeit, így ezt javasolt az eljárást megindító felhívásban rögzíteni. Az ajánlatkérőnek tehát azt kell előírnia, hogy az ajánlattevő nem támaszkodhat más szervezet kapacitására a gépek beállítása és üzembe helyezése körében alapvető fontosságúként meghatározott tevékenységelemek elvégzése során, azaz sem alvállalkozót, sem más természetes személy közreműködőt nem vonhat be a szerződés teljesítésébe, másképpen fogalmazva, az ajánlattevőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alapvető fontosságúként meghatározott feladatok elvégzésére legyen saját – megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező – munkavállalója. Ezt a munkavállalót vagy munkavállalókat kell az ajánlattevőnek a szakmai alkalmasság körében bemutatnia.A szerződés teljesítés[…]

Részlet a válaszából: […] nem az alvállalkozók száma, hanem a százalékban kifejezhető teljesítési arányuk megjelölése a meghatározó.A fenti b) pont utal a „már ismert” alvállalkozókra. Abban az esetben tehát, ha az alvállalkozókat az ajánlattevő már kiválasztotta, az ajánlatban szükséges megadni a rájuk vonatkozó adatokat. Abban az esetben viszont, ha az ajánlattevő még nem választotta ki a szerződés teljesítésében közreműködőket, azaz az alvállalkozók köre még változhat, azt úgy kell tekinteni, hogy az alvállalkozók még nem ismertek, ebből következően az ajánlattevőnek nem is kell nevesíteni őket az ajánlatban. Ez az ajánlat érvényességét nem érinti.Ezt az értelmezést erősíti a Kbt. 138. § (3) bekezdés rendelkezése is. Ez a rendelkezés kifejezetten rögzíti, hogy az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. Másképpen fogalmazva, az ajánlattevő felelősségi körébe utalja annak eldöntését, hogy önállóan vagy más közreműködőkkel (alvállalkozókkal) együtt kívánja-e a szerződést teljesíteni. A szerződés megkötésekor a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésben megjelölésre kerülnek az ajánlatban ismertetett alvállalkozók, de a nyertesnek megvan az a lehetősége, hogy a szerződés megkötését követően további alvállalkozókat vonjon be a szerződés teljesítésébe.A később bevonni tervezett alvállalkozók tekintetében a nyertesnek kötelezettsége, hogy előzetesen, még a bevonás előtt, bejelentse valamennyit (az alvállalkozó adószáma, elérhetősége és a képviseletre jogosult személyének megadása mellett),[…]

Részlet a válaszából: […] kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan – szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt – kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.”Jelen esetben, tekintettel arra, hogy az adott szakember más szervezetnél áll alkalmazásban, két eset lehetséges a bevonásra:– „i) Amennyiben az ajánlattevő a szakember munkáltatójával állapodik a szakember bevonásáról, a kapacitást ténylegesen a szakember munkáltatója biztosítja, tehát a 65. § (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalást tartalmazó okiratot, nyilatkozatot a szakember munkáltatójának kell kiadnia.– ii) Amennyiben az ajánlattevő magával a szakemberrel állapodik meg[…]

Részlet a válaszából: […] ellenkezik.”A közbeszerzés egyik célja, hogy a közbeszerzési ajánlatkérők átlátható módon, versenypiaci körülmények között, a közpénzek hatékony elkötését biztosítva kössenek szerződést az adott piaci szegmensben tevékenykedő gazdasági szereplők versenyeztetése mellett. Ezen cél érdekében, ezzel összhangban szabályozzák a Kbt. hivatkozott rendelkezései a közbeszerzési szerződések időtartamát. A Kbt. 133. § (1) bekezdése nem tiltja a határozatlan időtartamú szerződést, de a rendelkezésből kikövetkeztethető, hogy annak szükségességét az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell. A vizsgálatnak arra kell kiterjednie, hogy a szerződés tárgya, a választott szerződési konstrukció, valamint a szerződésben alkalmazott fizetési feltételek indokolhatják-e a szerződés határozatlan időtartamát. Illetve van-e olyan, az ajánlattevő által eszközölt befektetés a szerződéssel összefüggésben, amely miatt a határozatlan idejű szerződés indokolt lehet. Amennyiben megalapozottan nem állnak fenn a fenti körülmények, az ajánlatkérő nem választhatja ezt a megoldást, azaz határozott időtartamra szóló szerződést kell kötnie. A[…]

Részlet a válaszából: […] adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.”A hivatkozott rendelkezések vonatkoznak a jelen esetre is, ugyanis a referenciára vonatkozó ajánlatkérői elvárások a műszaki és szakmai alkalmasság körében kerülnek meghatározásra, a minimumkövetelményekkel együtt, amelyek az eljárást megindító felhívás (ajánlati felhívás) kötelező elemei. Ebből következően a referenciaelváráson történő bármilyen változtatás a felhívásban közzétett ajánlatkérői feltételrendszer módosítását jelenti, így a módosításra hirdetményt kell közzétenni. A módosító hirdetményben utalni kell egyúttal arra is, ha – a módosítással összefüggésben – más közbeszerzési dokumentumokban is történt változtatás.A módosításra vonatkozó hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig fel kell adni, és erről azokat a gazdasági szereplőket tájékoztatni szükséges, akik érdeklődésüket jelezték az eljárás iránt.A kérdésre válaszolva tehát, az ajánlatkérőnek hirdetményt[…]

Részlet a válaszából: […] szakmai ajánlat tartalmát: kizárólag a megajánlott termék megnevezése vagy a műszaki paraméterek ismertetése is a szakmai ajánlat részét képezte.Amennyiben az ajánlatkérő előírása alapján kötelező volt egy műszaki ismertető csatolása a megajánlott termék műszaki tulajdonságairól, akkor nem elégséges egy rövid nyilatkozat, miszerint a referenciaterméket ajánlja meg az ajánlattevő. Ez különösen azon iparágak ismeretében tekinthető lényeges elhatárolásnak, ahol a megajánlott eszköz többféle műszaki tartalommal konfigurálható, de a termék gyártója, megnevezése nem változik. Ilyen az informatikai ágazat, ahol például egy notebook azonos termékelnevezéssel, de különböző műszaki tartalommal is megajánlható: azaz a referenciatermék-egyezőség nem feltétlenül jelenti a műszakitartalom-egyezőséget is.Az ajánlatkérő a bírálat során attól nem tekinthet el, hogy ha az ajánlattétel tartalmi követelményei között kötelezően előírta a megajánlott termék műszaki paramétereinek ismertetését, a műszaki paraméterek ismertetése szerepeljen az ajánlatban. Az ajánlatnak az erre vonatkozó kötelező előírás miatt tartalmaznia kell a műszaki paraméterek ismertetését.Lényeges kiemelni, hogy önmagában nem hiba és nem okozza az ajánlat érvénytelenségét, ha az ajánlattevő nem az ajánlatkérő által kiadott iratmintát, táblázatot, fejlécet, formátumot használja, de az ajánlat összességéből megállapítható a közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek – jelen esetben a műszaki paraméterek ismertetési kötelezettségnek – való megfelelés. Ilyen alternatív megoldás lehet egy becsatolt fénykép, egy műszaki adatlap, egy gyártói nyilatkozat, amelyekben a műszaki paraméterek szerepelnek és megállapíthatóak; vagy akár az ajánlattevő nyilatkozata is elfogadható, amely konkrétan hivatkozik a műszaki paraméterekre akár úgy is, hogy a közbeszerzési műszaki leírásban foglalt műszaki követelmények teljesítésére utal. A közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés szempontjából irreleváns, hogy az előírt becsatolási kötelezettségnek – nevezetesen, hogy a megajánlott termék műszaki paraméterei szerepeljenek az ajánlatban – megfelelés az ajánlat melyik részében és hogyan került csatolásra.A hiányzó adatok, dokumentumok hiánypótlásának lehetőségét a Kbt. rendezi. A hiánypótlási lehetőség rendelkezésre állása annak függvénye, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározta-e a szakmai ajánlat tartalmát, és milyen tartalommal határozta meg: csak a termék megnevezése vagy a termék műszaki tulajdonságainak ismertetése is szakmai ajánlatnak minősül-e. A szakmai ajánlat hiányosságait illetően hiánypótlási korlátok szerepelnek a Kbt.-ben.A Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján a hiánypótlás nem járhat alapelvek sérelmével, továbbá a hiánypótlás során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, amelynek változása a teljes ajánlati árat[…]

Részlet a válaszából: […] EKR-ben, vagy amelynek adatait az ajánlattétel vagy a részvételre jelentkezés során az EKR-ben előzetesen rögzítette.Az EKR-ben tehát az ajánlattevő és a részvételre jelentkező, valamint a kapacitást biztosító szervezet regisztrációja kötelező. A kapacitást biztosító szervezetnek nem minősülő alvállalkozó esetében pedig az adott közbeszerzési eljárás ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének összeállítása során az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező választása, hogy az alvállalkozó regisztrál-e (ha még nem tette meg), vagy adatait a részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő esetileg rögzíti.A részvételi jelentkezés, illetve ajánlat összeállítása során szükséges megadni, hogy egy adott gazdasági szereplő milyen szerepkörben vesz részt a közbeszerzési eljárásban: ajánlattevő/részvételre jelentkező, kapacitást biztosító szervezet, vagy kapacitást biztosító szervezetnek nem minősülő alvállalkozó.A munkavállaló a Kbt. 3. § 1–2., 10. pontokban szereplő fogalmak alapján nem minősül gazdasági szereplőnek, ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek és alvállalkozónak,[…]

Részlet a válaszából: […] illetően. A dinamikus beszerzési rendszer felállítását követően viszont bármikor benyújtható részvételi jelentkezés. A dinamikus beszerzési rendszer részvételi szakaszának is egyetlen célja van, hasonlóan a meghívásos eljárás részvételi szakaszához, az ajánlatkérő döntsön a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. A dinamikus beszerzési rendszerben is ajánlattételre csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A jogszabályi szóhasználat szerint a dinamikus beszerzési rendszerbe – az adott kategóriában – felvett gazdasági szereplőket kell felhívni arra, hogy nyújtsanak be ajánlatot.A részvételi jelentkezés a részvételi határidőig vonható vissza [Kbt. 53. § (8) bekezdés], amely a dinamikus beszerzési rendszer sajátosságaira való tekintettel a dinamikus beszerzési rendszer felállítására vonatkozó első jelentkezési határidőt jelenti, mivel a rendszer felállítását követően már nincs részvételi határidő a részvételi jelentkezések benyújtására.A dinamikus beszerzési rendszer sajátossága, hogy a részvételi szakasz folyamatossága miatt a rendszerbe felvett gazdasági szereplő folyamatosan részvételre jelentkezőnek minősül, és az adott ajánlattétel vonatkozásában pedig ajánlattevőnek.A több szakaszból álló közbeszerzési eljárások esetében sem, és a dinamikus beszerzési rendszer esetében sincs arra lehetőség, hogy a részvételre jelentkező a közbeszerzési eljárás folyamata közben hivatalosan – klasszikus értelemben véve – kiszálljon a közbeszerzési eljárásból [most ide nem értve a Kbt. 35. § (7) bekezdés szerinti kiválás esetét, amely a közös részvételi jelentkezés, illetve a közös ajánlattétel esetére vonatkozik], azaz kvázi visszaadja az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezői státuszt. Ennek szabályozási környezete nem alakult ki, mert a jogalkotó vélelmezi, hogy a részvételi jelentkezés benyújtásához részvételi szándék és legfőképpen a szerződés elnyerésének szándéka kapcsolódik.A közbeszerzési eljárásban való részvétel befejezésének néhány esetét a Kbt. más módon szabályozza, ilyen az ajánlat visszavonása az ajánlati kötöttség ellenére, vagy az ajánlat fenn nem tartásának joga a lejárt ajánlati kötöttséget követően. Ezek az esetek azonban a részvételi jelentkezésre nem vonatkoznak, egy részvételi jelentkezés a részvételi határidő lejártát követően nem vonható vissza, és a részvételi jelentkezés fenntartása (avagy nem fenntartása) sem létező jogintézmény.A közbeszerzési eljárásban való részvétel befejezéséhez sorolható az érvénytelenné nyilvánítás, de egy érvénytelen részvételi jelentkezés, egy érvénytelen ajánlat esetén sem veszíti el a gazdasági szereplő a „részvételre jelentkező”, illetve „ajánlattevő” státuszát, csak az érvénytelen[…]

Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem korlátozza az együttműködési megállapodás tartalmát, a közös ajánlattevők akár úgy is megállapodhatnak, hogy a közös ajánlattevőket képviselő ajánlattevő jogosult a számlázásra. Ez a közös ajánlattevők között született megállapodás köti az ajánlatkérőt. A Kbt. 135. § (3) bekezdésére hivatkozással a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza az építési beruházás ellenszolgáltatásának kifizetésére vonatkozó szabályokat.Amennyiben a közös ajánlattevők a teljesítéshez nem vesznek igénybe alvállalkozót, akkor az ellenszolgáltatás kifizetésére a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdése szerint kerül sor; alvállalkozó igénybevétele esetén azonban a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § rendelkezései szerint történik a kifizetés.A 32/A. § alapján a közös ajánlattevők annak megfelelően nyújtják be számlájukat az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból. A számlát benyújtó (ajánlattevők) a számla benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznak arról, hogy az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyúttal mindegyikük az általa kiállított számlában részletezi az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét. A számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérő a számla kézhezvételét követő tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevő(k)nek. Az ajánlattevő(k) – amennyiben erre korábban még nem került sor – haladéktalanul kiegyenlíti(k) az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartjá(k), majd átadják az ajánlatkérőnek az alvállalkozói követelések kiegyenlítését igazoló átutalások igazolásainak másolatait, és az ajánlattevő(k) által benyújtott számlában megjelölt, ajánlattevői teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevő(k)nek.Ahogy a fenti kifizetési folyamatból látszik, az első lépés, hogy a közös ajánlattevők annak megfelelően számláznak, hogy mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból. Bár meg kell jegyezni, hogy a 32/A. § azon rendelkezése, miszerint „az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike az általa kiállított számlában részletezi az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét”, úgy is értelmezhető, hogy a közös ajánlattevők mindegyike köteles a számla kiállítására, és ezen jogukról (kötelezettségükről) nem mondhatnak le. Ugyanakkor az ajánlatkérő nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az együttműködési megállapodás a közös ajánlattevők egyetértésén alapuló, egymás közötti viszonyukat szabályozó szerződés.Ha a közös ajánlattevők egy együttműködési megállapodásban meghatalmaztak maguk közül egy ajánlattevőt a számlázási/kifizetési feladatok ellátására, akkor a számlázási/kifizetési folyamat kötelező lépései[…]

Részlet a válaszából: […] illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész becsült értékének 0,5%-a, de legalább háromszázezer forint, legfeljebb ötmillió forint.”A fenti szabály nem tér ki a kérelmi elemek számára, hanem mint főszabályt tartalmazza a maximumértékeket. A Kbt. 150. § (5) bekezdése pedig a kérelmi elemek számához képest állapít meg eltérést a fenti (4) bekezdés mértékétől az alábbiak szerint:„150. § (5) A (4) bekezdés szerinti esetben az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a kérelmi elemek számához igazodóan a következő:a) 1–3 közötti számú kérelmi elem esetében a díj mértéke megegyezik a (4) bekezdés szerint meghatározott összeggel;b) 4–6 közötti számú kérelmi elem esetében a (4) bekezdés szerint meghatározott összeg 125%-a;c) 7–10 közötti számú kérelmi elem esetében a (4) bekezdés szerint meghatározott összeg 150%-a;d) 11–15 közötti számú kérelmi elem esetében a (4) bekezdés szerint meghatározott összeg 175%-a;e) 16 vagy afeletti számú kérelmi elem esetében a (4) bekezdés szerint meghatározott összeg kétszerese.”A fenti 150. § (5) bekezdés alapján lehet magasabb az érték a (4) bekezdésben jelzett maximumérték esetében, ugyanis a (4) bekezdés az 1–3 közötti elemszámú kérelmi elemekre vonatkozik. Amennyiben ennél több a kérelmi elemek száma, és az igazgatási szolgáltatási díj mértéke kevesebb elemszám esetében is elérné a (4) bekezdés szerint maximumot, úgy az (5) bekezdésben jelzett[…]