Találati lista:
31. cikk / 146 Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén
Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
32. cikk / 146 Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
33. cikk / 146 Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
34. cikk / 146 Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül
Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
35. cikk / 146 Súlyos jogsértés megállapítására jogosult szervezet a Kbt. 75. § (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában
Kérdés: A súlyos jogsértés miatti eredménytelenné nyilvánítás jelentheti-e azt, hogy jogorvoslati fórum nem döntött az ügyben, csak az ellenőrzést végző szervezet gondolja úgy, hogy ez a jogsértés megtörtént? Hiszen eredménytelenséget nehezen keletkeztethet egy olyan vélelem, melyet egy szerv állapít meg, és amely ellen jogorvoslatnak az ajánlatkérő részéről nem is volt helye. Jól gondoljuk?
36. cikk / 146 Versenyt szűkítő kiírás megtámadása
Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
37. cikk / 146 Eljárás jogorvoslati kérelem visszavonása esetén
Kérdés: Jogorvoslattal fordultunk a Közbeszerzési Hatósághoz. A kérelem benyújtását követően szeretnénk azt visszavonni. A visszavonás esetén előfordulhat, hogy a KH hivatalból folytatja le az eljárást?
38. cikk / 146 Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
39. cikk / 146 Kötelező képviselet jogorvoslati eljárásban
Kérdés: A Kbt. 145. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtandó kérelemhez is szükséges meghatalmazni közbeszerzési szaktanácsadót, jogtanácsost vagy ügyvédet? (Egy nettó 12,5 M Ft értékű árubeszerzés kapcsán fontolgatjuk a jogorvoslati kérelem beadását.)
40. cikk / 146 Ügyvédkényszer jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Most is kell-e feltétlenül ügyvédet vinnem jogorvoslati eljárásra, vagy majd csak később, ha már az új törvény szerinti eljárásokban leszek kérelmező? (A jogorvoslati díjjal együtt nagyon drága a közbeszerzés, ezzel is lehet csökkenteni a költségeket.)
