Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. február 6-án (142. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2883

[…] kerülhet azzal, hogy az ajánlatkérő például konkrét kizáró okokat, alkalmassági kritériumokat ír elő egyes beszerzési tárgyaira, és ezeket teszi eljárásrendje részévé. Vagy saját maga számára rögzíti, hogy eljárásrendjében az elektronikus eljárási cselekményeket hogyan kívánja lefolytatni, milyen szoftver alkalmazásával, milyen kommunikációs formát részesít előnyben stb. Ez természetesen a nem saját eljárásrendben is alkalmazható, de amennyiben igény van rá, úgy az ajánlatkérőnek nagyobb a szabadsága például abban, hogy eljárási cselekményeit jobban behatárolja. Például: mégis tartson eredményhirdetést, vagy az alábbiakban részletezett szabályok előnyeit kihasználva saját eljárásaiban eleve ne alkalmazza az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabályokat. Úgy érdemes tehát a saját eljárásrend szabályait kihasználni, hogy a már létező eljárástípusokra építve könnyítse meg az ajánlatkérő saját mindennapjait, és alakítson ki standardokat, vagy tegyen lehetővé akár kreatívabb, informatikailag támogatottabb eljárási cselekményeket. A Kbt. 123. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, azonban a törvényben meghatározottaktól eltérő kizáró okok nem írhatók elő. Az ajánlatkérő köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. Az alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő a külön jogszabályban foglalt alkalmassági igazolási módokon kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is alkalmaznia kell a törvény 55. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat, azaz a törvénynek azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A fenti jogszabályhely (5) bekezdése értelmében az eljárási szabályok (1) bekezdés szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő a közbeszerzési törvénnyel összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékű nyilvánosságát. Amennyiben gyakori a nem hazai letelepedésű ajánlattevő, arra is figyelemmel kell lenni, hogy a saját eljárásrend szóhasználata, felépítése ne különbözzön nagymértékben a már megszokott Kbt.-beli szövegkörnyezettől. A kizáró okok, alkalmassági kritériumok, vagy a nyilvánosságra vonatkozó szabályok eleve megkövetelik, hogy az ajánlatkérő hasonló módon vizsgálja meg az ajánlattevők alkalmasságát, határozza meg az eljárási határidőket. Az új Kbt. 123. §-ának (6) bekezdése kimondja azt is, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az azonos hozzáférést (a részvétel jogát) valamennyi, az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplő számára, a diplomák, tanúsítványok, valamint képesítéseket igazoló iratok kölcsönös elismerését, az ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtásához megfelelő határidők megadását, az alkalmazandó eljárási szabályok előzetes megismerését biztosító szabályozás kialakítását, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalakor a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését. A (7) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírását; az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Amennyiben tehát saját objektív alapú alkalmassági kritériumot ír elő az ajánlatkérő, amelyet ez idáig a közszolgáltatók szabadon megtehettek, úgy a fentieknek megfelelően szükséges szabályrendszerének meghatározása és a tárgymeghatározással együtt […]