Eljárás részbeni eredménytelenség esetén


Az eljárás három részből áll. Ha az egyikre nem érkezik ajánlat, vagy olyan érkezik, amelyre nincs fedezet, akkor – mivel erre a részre eredménytelen lesz az eljárás, de a beszerzési igény megmarad – újabb eljárást kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek? Ez akkor is kötelessége, ha rendkívüli sürgősségre hivatkozva választotta az ajánlatkérő az eredeti eljárásfajtát?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. március 19-én (144. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2923

[…] nyilváníthatja az eljárást az ajánlatkérő a Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek azonban szigorú feltételei vannak. Erre utal a Kbt. 77. §-ának (3) bekezdése, amelynek értelmében a 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra. Amennyiben ez utóbbi történik, és az ajánlatkérő ezt követően azonnal kiírja a közbeszerzési eljárását, úgy megalapozatlan lehet az a korábbi állítása, amely szerint a fedezetet elvonták. Igen nehéz ugyanakkor annak bizonyítása, hogy az ajánlatkérő egyértelműen rosszhiszeműen járt el, de elviekben akár meg is tudja indokolni, hogy hirtelen miért került abba a helyzetbe, […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.