Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2015. január 14-én (178. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3571

[…] jogkövetkezményre való figyelmeztetéssel felszólítja az összes irat visszaszolgáltatására, valamint a felszólítással egyidejűleg e tényről az AH-t értesíti. Az AH a mulasztó gazdasági szereplő jegyzéken való szerepeltetését az értesítés kézhezvételének napjától mindaddig felfüggeszti, amíg az iratokat az ajánlattevő vissza nem szolgáltatja. Az okmányok visszaszolgáltatásának tényéről az ajánlatkérő az AH-t haladéktalanul tájékoztatja.A rendelet 36. §-ának (9) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy nem lehet részvételre jelentkező, ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, aki a rendelet hatálya alá tartozó korábbi beszerzési eljárásban történő ajánlattételhez rendelkezésére bocsátott iratokat nem szolgáltatja vissza, továbbá az iratok visszaszolgáltatásától számított 2 évig az, aki a (7) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 30. napon túl szolgáltatja vissza azokat.Az előírás kivételes volt, hiszen annak ellenére, hogy az iratokat megkapta az ajánlattevő, sokszorosíthatta, mégis vissza kellett azt adnia, sőt ehhez a jegyzékről történő felfüggesztés és kizáró ok hatálya alá tartozás is társult. Ennek értelmében tehát az ajánlatkérő "visszakéri" az ajánlattevőktől az iratokat. A megoldás azonban nem volt kivételes, megértéséhez érdemes a minősített adat védelmével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat ismernünk. A kezelésre vonatkozó szabályokat az ajánlatkérő mint titokgazda vizsgálhatja, melyre vonatkozóan az adat minősítésétől függően további szabályokat kell figyelembe vennie.A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény értelmében a minősített adatot tartalmazó dokumentáció minősített tartalmával kapcsolatos kötelezettsége az ajánlatkérőnek is fokozottabb.A hivatkozott törvény a kérdés vonatkozásában a következő rendelkezéseket tartalmazza:– minősített adatot kezelni csak a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott engedély alapján lehet, akkor, ha az állami vagy közfeladat ellátásához nélkülözhetetlen;– minősített adathoz – az e törvényben meghatározott kivételekkel – kizárólag személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező jogosult felhasználó a felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá;– a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott – nemzetbiztonsági ellenőrzésének (a továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés) lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már ki­adott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár fel. A személyi biztonsági tanúsítvány a kiállításától számított 5 évig érvényes;– minden olyan szervnél, ahol minősített adatot kezelnek, meg kell teremteni a minősített adat védelméhez szükséges, az adat minősítési szintjének megfelelő, a törvényben és a végrehajtására ki­adott […]