Közvetlen jog- és érdeksérelem mint a jogorvoslati jog alapja
Kérdés
Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. április 9-én (301. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5459
[…] közérdeken alapuló törvényességi felülvizsgálattal.A Kúria számos irányadó ítéletében kimondta, hogy az ajánlattevő jogorvoslati kérelmet akkor nyújthat be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, ha bizonyítja, hogy közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelme van a megtámadott közbeszerzési eljárással kapcsolatban.A jog- vagy érdeksérelem tekintetében a Kúria úgy foglalt állást, hogy az akkor tekinthető közvetlennek, ha jogsértés megállapítása esetén az ajánlattevőnek reális esélye lenne a szerződés elnyerésére az adott közbeszerzési eljárásban.Ebből következően a közbeszerzési jogorvoslatokat tekintve az ügyféli minőség nem azonos a Kbt. 148. § (2) bekezdése szerinti ügyfélképességgel. Ez utóbbi azt rögzíti, hogy az általánosságban meghatározott ajánlattevői, illetve részvételre jelentkezői körből ki élhet érdemi jogorvoslati kérelemmel az adott közbeszerzési eljárás tekintetében. Az ügyfélképesség a Kbt. által megteremtett speciális fogalom a közbeszerzési jogban, szűkebb személyi kört jelent az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők körénél.A Kbt. 148. §-ához fűzött indokolás egyértelművé teszi, hogy nemcsak az egyéb érdekeltnek kell a közvetlen jogos érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevőnek is. A Kbt. indokolása azt is hangsúlyozza, hogy az ajánlattevő (részvételre jelentkező) is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, ha közvetlenül kimutatható valamilyen jog- vagy érdeksérelme van a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban. A jogsértésnek vagy a jogos érdek megsértésének, illetve veszélyeztetésének kellően közvetlennek kell lennie ahhoz, hogy a kérelem benyújtásának jogát megalapozza.A fentiekből következően a Közbeszerzési Döntőbizottság minden esetben megvizsgálja a kérelmező ügyfélképességét. A Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel, mert hiányzik a jogorvoslati kérelem benyújtásához szükséges közvetlen jog- vagy érdeksérelme, mint a kérelem előterjesztéséhez szükséges […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. április 9-én (301. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5459
[…] közérdeken alapuló törvényességi felülvizsgálattal.A Kúria számos irányadó ítéletében kimondta, hogy az ajánlattevő jogorvoslati kérelmet akkor nyújthat be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, ha bizonyítja, hogy közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelme van a megtámadott közbeszerzési eljárással kapcsolatban.A jog- vagy érdeksérelem tekintetében a Kúria úgy foglalt állást, hogy az akkor tekinthető közvetlennek, ha jogsértés megállapítása esetén az ajánlattevőnek reális esélye lenne a szerződés elnyerésére az adott közbeszerzési eljárásban.Ebből következően a közbeszerzési jogorvoslatokat tekintve az ügyféli minőség nem azonos a Kbt. 148. § (2) bekezdése szerinti ügyfélképességgel. Ez utóbbi azt rögzíti, hogy az általánosságban meghatározott ajánlattevői, illetve részvételre jelentkezői körből ki élhet érdemi jogorvoslati kérelemmel az adott közbeszerzési eljárás tekintetében. Az ügyfélképesség a Kbt. által megteremtett speciális fogalom a közbeszerzési jogban, szűkebb személyi kört jelent az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők körénél.A Kbt. 148. §-ához fűzött indokolás egyértelművé teszi, hogy nemcsak az egyéb érdekeltnek kell a közvetlen jogos érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevőnek is. A Kbt. indokolása azt is hangsúlyozza, hogy az ajánlattevő (részvételre jelentkező) is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, ha közvetlenül kimutatható valamilyen jog- vagy érdeksérelme van a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban. A jogsértésnek vagy a jogos érdek megsértésének, illetve veszélyeztetésének kellően közvetlennek kell lennie ahhoz, hogy a kérelem benyújtásának jogát megalapozza.A fentiekből következően a Közbeszerzési Döntőbizottság minden esetben megvizsgálja a kérelmező ügyfélképességét. A Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel, mert hiányzik a jogorvoslati kérelem benyújtásához szükséges közvetlen jog- vagy érdeksérelme, mint a kérelem előterjesztéséhez szükséges […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
