Jogorvoslatra jogosultság


Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. december 11-én (237. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4440

[…] tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (3) bekezdését, mind a 2007/66 irányelvvel módosított, a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, mint amely az alapügy tárgyát képezi, és amely nem teszi lehetővé a gazdasági szereplők számára, hogy jogorvoslati kérelmet terjesszenek elő az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárással kapcsolatos határozataival szemben, amelyben azzal az indokkal nem vettek részt, hogy az említett eljárásra alkalmazandó szabályozás az érintett szerződésnek a részükre való odaítélését rendkívül valószínűtlenné tette. Mindazonáltal a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság feladata, hogy az előtte folyamatban lévő ügy összefüggéseire jellemző valamennyi releváns körülmény figyelembevételével részletesen értékelje, hogy e jogszabályok konkrét alkalmazása érintheti-e az érintett gazdasági szereplők hatékony bírói jogvédelemhez való jogát."Az olasz ügyben az olasz bírói gyakorlatból következik ugyanis, hogy "kivételesen elismerhető olyan gazdasági szereplő eljáráshoz fűződő érdeke, amely nem nyújtott be ajánlatot, "amennyiben a felperes vállalkozás kifogásai magára az ajánlati felhívás hiányára vagy az eljárás kiírására, a hirdetmény őt közvetlenül kizáró rendelkezéseire, vagy végül azon rendelkezésekre vonatkoznak, amelyek nyilvánvalóan érthetetlen vagy teljes mértékben aránytalan kötelezettségeket írnak elő, illetve amelyek magát az ajánlattételt teszik lehetetlenné".Az érintett ügyben abban az esetben azonban, "ha valamely vállalkozás azért nem nyújtott be ajánlatot, mert a közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentumokban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban olyan állítólagosan hátrányosan megkülönböztető előírások szerepeltek, amelyek konkrétan megakadályozták abban, hogy képes legyen valamennyi kért szolgáltatás […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.