Alvállalkozó és más szervezet elhatárolása

Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.
Részlet a válaszából: […] ...közreműködő a vállalkozó és az alvállalkozó között létrejött vállalkozásiszerződésben meghatározott részmunkákat, részfeladatokat lát el, de agyakorlatban az is előfordulhat, hogy a vállalkozó a teljes szolgáltatást azalvállalkozóval végeztetheti el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzatok "helyben központosított" közbeszerzései

Kérdés: A közbeszerzési törvény nem olyan régóta megengedi az önkormányzatoknak, hogy "helyben központosítva" folytassanak le közbeszerzéseket. Miről kell rendelkeznie ilyen esetben az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólagosan feljogosítottszervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshezkapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeketfedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Tanácsadó bevonása támogatott közbeszerzésekhez

Kérdés: A Kbt. 9. §-a szerint az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni. Van-e itt valamilyen értékhatár vagy százalékos határ, hogy milyen mértékű uniós támogatás esetén áll fenn ez a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelöltszemély köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatokteljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadóttevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás pontatlan adattartalmú felolvasólap esetében

Kérdés: Amennyiben hiba csúszik a bontásba, mert kiderül, hogy a felolvasólapon nem pontosan szerepelnek az adatok, milyen határidővel lehet javítani a jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben semmiképpen sem jelent megoldást a jegyzőkönyvmódosítása. Az esetlegesen hibás összegzés javítása nem azonos a jegyzőkönyvmódosításával, amelyet egyébként a közbeszerzési törvény nem is tesz lehetővé.A felolvasólap hibájától függetlenül arra van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címke:

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben feltételezzük, hogy a támogatás a teljesprojektre vonatkozik, így számoljunk 300 millió forinttal. Szolgáltatásesetében mindez meghaladja mind a nemzeti, mind a közösségi értékhatárt.Érdemes áttekinteni az esetlegesen szóba jöhető kivételeket, amelyeket a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházáslebonyolító szerepe

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő által az építési beruházásra irányulóközbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében meghatározott egyéb feladatokellátása.A kérdés kapcsán utalunk arra, hogy a kormányrendelet szól alebonyolító és a tanácsadó közötti kapcsolatról is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] ...– eredményhirdetéssorán az ajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt. 93. §-ának (2) bekezdéseszerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést azeredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levőajánlattevőknek pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Összegzés elektronikus úton történő megküldésének feltételei

Kérdés: Az összegzés elektronikus úton (e-mail) történő megküldésének van-e feltétele az elektronikus aláírás oldaláról (például bizonyítás)? Kiterjed-e ez a forma az iratok (kérdések) megküldésére is?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az eredményhirdetés során az ajánlatkérő kötelesismertetni a Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti összegezésben foglaltadatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levőajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Képviselő-testületi határozattal létrehozott gazdasági társaság ajánlatkérői minősége

Kérdés: A képviselő-testület határozattal, tehát nem rendelettel létrehozott egy repülőtér-működtető kft.-t, meghatározó többségi tulajdonnal (80 százalék). Az önkormányzati határozat az állami irányítás egyéb jogi eszköze, tehát nem jogszabály, így a kft. létrehozásáról nem jogszabály rendelkezett. A kft. eredményorientált, működtetési és szolgáltatási feladatokat ellátó gazdasági társaság, bár jelenleg még veszteséges, és önkormányzati támogatásra szorul. Kérdésem: a kft. ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. 22. §-a szerint vagy nem, tehát a Kbt. hatálya alá tartozik vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai nevesítik a Kbt.hatálya alá tartozó szervezeteket, a h)-j) pontok pedig azokat aszervezettípusokat, amelyeknél külön vizsgálatot igényel az ajánlatkérőiminőség megállapítása. Megítélésünk szerint az önkormányzat által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás szerződéses feladatok kiterjesztése esetén

Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?
Részlet a válaszából: […] Az eredeti szerződések felmondására nincs szükség, hiszen abeszerzési tárgyakat saját döntési körében bonthatja az ajánlatkérő. Aportaszolgálat és az épületen belüli őrzés azonban véleményünk szerint nemalapozza meg hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
1
72
73
74
90