In-house szerződések nyilvánossága

Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?
Részlet a válaszából: […] ...születik, így nem minősül közbeszerzési szerződésnek. A jogkérdés azonban pontosan az, hogy ebben az esetben joga volt-e alkalmazni az ajánlatkérőnek az in-house modellt.Az in-house szerződéskötésnek háromféle jogalapja lehet a Kbt. 9. § (1) bekezdés h)-j)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban, vagy a 117. § szerint lefolytatott, több szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be, és ha az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés, vagy sor került kizárásra, az erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Kizáró ok hatálya alá kerülés szerződés aláírása előtt

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás szabályosan lezajlott, megtörtént az eljárás eredményéről történő összegzés megküldése, szerződéskötésre azonban még nem került sor. A nyertes ajánlattevő, aki az eljárásban nyilatkozott a kizáró okok felől – melyet az ajánlatkérő leellenőrzött és rendben talált –, a szerződés aláírása előtt szóban, telefonon jelezte, hogy időközben a kizáró okok hatálya alá került (rajta is van GVH listáján). Tekintettel arra, hogy az eljárás uniós forrásból finanszírozott, az ajánlatkérőt sürgeti a pályázati határidő, azonban kérdés, hogy az ajánlatkérő a jelen helyzetben aláírhatja-e a nyertes ajánlattevővel a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megítéléséhez tisztázni kell, hogy mikor került az ajánlatkérő a kizáró ok hatálya alá. Amennyiben még az értékelés szakaszában, úgy nem volt kihirdethető érvényesen nyertesnek, hiszen kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevő nem lehet eljárás nyertese....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlás az értékelés szakaszába esik, mely alatt folyamatosan fennáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatkérő által igényelt dokumentumok benyújtása nincs hatással az ajánlati kötöttségre. Ebben a vonatkozásban érdemes a Ptk. szabályait ismertetni, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattal benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan dokumentumokkal kapcsolatban kér hiánypótlást, amelyeket még az ajánlattal kellett vagy kellett volna benyújtani. Ilyenek: szakemberek önéletrajza, szakemberek rendelkezésre állási nyilatkozata, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, értékelési részszempontra megnevezett szakemberekről szóló nyilatkozat. Megteheti-e jogszerűen az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok bírálatának elvégzése és az ajánlatok értékelése, valamint az utólagos igazolások hiánypótlása után hiánypótlásokat kér be az ajánlatokban benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...értékelés folyamata egységes annak ellenére, hogy az igazolások bekérése és a hiánypótlás keveredik, hiszen függően attól, hogy az ajánlattevő mit nyújtott be már az ajánlatában, és mi az, amit a későbbiekben az igazolások bekérése eredményeként, van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet által meghatározott lehetőségekkel, melyeket az ajánlatkérő megtölthet tartalommal. A kormányrendelet szabálya egy keretet határoz meg, melyen belül az ajánlatkérő dönthet arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Meghívás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: Ha nincs ajánlat, akkor kiket lehet meghívni hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba? Ha nincs meghívható gazdasági szereplő, akkor mi a megoldás a helyzetre, és mi a megoldás arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalás túlságosan drága, körülményes és szubjektív, a jelen helyzetben az ajánlatkérők nem akarnak erre ennyi pénzt költeni?
Részlet a válaszából: […] ...ami alkalmat biztosít arra, hogy eredménytelen közbeszerzési eljárás esetében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítson az ajánlatkérő. Ennek egyik feltétele az előírás szerint, hogy a gazdasági szereplők nem nyújtottak be ajánlatot, vagy nem megfelelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Közbeszerzési dokumentumok aláírásának módja

Kérdés: Az ajánlatkérő kifogásolta, hogy a referenciaigazolás nem azonosítja az aláírót, csak a neve ismerhető meg egy céges levélpapíron. Azt a megoldást találtuk, hogy az eredeti referenciaigazolást elektronikus aláírásával hitelesítette az aláíró, aki egy középvezető. A digitális aláíráson a cég és az aláíró beosztása is azonosítható. Elegendő-e mindez, vagy teljesen új referenciaigazolást kell benyújtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...során benyújtásra kerülő dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással történő benyújtását. Mindez nem követelhető meg az ajánlattevőtől, de döntése szerint a rendelkezésre álló dokumentumot aláírhatja elektronikusan.A Kbt. 41/A. § (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Tényleges tulajdonosi nyilatkozat megfelelősége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem érti, hogy miért soroltunk fel a hiánypótlás III. pontjában több tulajdonost, mint amennyi a cégkivonatban szerepel. Ebben az esetben nyújtsunk be egy nyilatkozatot, ahol kifejtjük a tulajdonosi viszonyokat, hivatkozva a Kbt. megfelelő pontjára?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben elképzelhető, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pontját nem megfelelően értelmezi. Ha cégüknek nemcsak közvetlen tulajdonosa birtokolja a részesedés több mint 25%-át, hanem közvetett módon a tulajdonos tulajdonosa, úgy valójában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 62. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem lehet ajánlattevő a gazdasági szereplő, és alkalmasság igazolásában sem vehet részt, ha a költségvetési csalás elkövetését megállapító jogerős ítéletet az elmúlt öt évben olyan személlyel szemben hozták,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.
1
…
68
69
70
…
525