Szerződés visszterhességének megjelölése

Kérdés: Az üzembentartói jog átruházásáról szóló szerződés kitöltése során – hogy alacsonyabb legyen az ajánlati ár – visszterheset vagy ingyeneset jelöljek meg? Az átruházási árhoz kell-e írnom megjegyzést?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben szereplő információk alapján véleményünk az,hogy amennyiben a beszerzés tárgyához kapcsolódik az üzembentartói jogátruházása is, de mindez egyébként nem visszterhes ügylet lenne, vagy esetlegnem gondoltak rá a közbeszerzés tárgyának meghatározásakor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet a válaszából: […]  A kirívóan alacsony ár vizsgálatával kapcsolatosrendelkezések megváltoztak az új Kbt. hatálybalépésével. Ebből következően azajánlatkérőnek az új szabályok szerint kell eljárnia, amelyeket a törvény 69.§-ának (1)–(7) bekezdései rögzítik az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […]  A főszabály, hogy az ajánlati kötöttség a tárgyalásokbefejezésének időpontjától áll be az alábbiak szerint.A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlás nélkül

Kérdés: Egy ajánlati dokumentáció egyik pontja az alábbiakat rögzítette: "A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. Az ajánlati felhívásban az értékelési részszempontok a következők voltak:
A bírálat szempontja: összességében legelőnyösebb ajánlat.
1. részszempont: Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft.
2. részszempont: Az ellenszolgáltatás rezsióradíja nettó Ft.
3. részszempont: Ajánlattevőt megillető vállalkozói díjrészre vonatkozó fizetésihatáridő-többlet.
Ezek az adatok szerepeltek az általunk benyújtott ajánlat felolvasólapján is. Az ajánlat benyújtása során a dokumentációnkból a hőközpontokra és a kazánházakra vonatkozó díjrészek külön-külön részletezése lemaradt, azonban az értékelési részszempont alapjául szolgáló "Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft"-ot a felolvasólapon feltüntettük. Az ajánlatkérő nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, és érvénytelenítette az ajánlatunkat a következő indokolással: "Az ajánlattevő az alábbi előírást nem teljesítette: A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. E körben a Kbt. 83. § (2) bekezdésben rögzített hiánypótlási korlát miatt hiánypótlásnak helye nincs, hiszen a hőközpontok ára külön-külön adja a teljes ellenértéket. A fentiek alapján az ajánlat nem felel meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek, erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében érvénytelen."
Megjegyzés: Az ajánlattétel során a részekre történő ajánlattétel nem volt megengedett, valamint az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem szerepelt teljes körű, árazandó költségvetés, amit ki lehetett volna tölteni. Ugyanakkor értékelési részszempont volt az ellenszolgáltatás havi átalánydíja (nettó Ft), amely az összes hőközpontra és kazánházra vonatkozott. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő abban a tekintetben, hogy nem rendelt el hiánypótlást, valamint hogy mindezek alapján érvénytelennek nyilvánította a benyújtott ajánlatunkat?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés pontos megválaszolásához több információra lenneszükség. Összességében hiánypótlásként biztosan nem kezelhető, ugyanakkorszámítási hibaként, kijavítással elképzelhető, hogy megoldható a probléma,amennyiben az ajánlatban valahol szerepel az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Ajánlattétel elvégzendő munkamennyiség, feladat pontos meghatározása hiányában

Kérdés: Jogszerű-e a felhívásnak az a kitétele, miszerint az ajánlat beadásával az ajánlattevő egyben elfogadja azt, hogy a kiírás szerinti feladatok egy része az ajánlat elkészítésekor általános jelleggel határozható meg, és nem határozható meg az elvégzendő munka mennyisége sem? Ehhez képest az ajánlati árat úgy kell megadnom, hogy az valamennyi, általam ellátandó tevékenységre, feladatra fedezetet biztosítson. Jogszerű-e az, hogy ha ezeket az elvárásokat nem teljesítem, az ajánlatom érvénytelen?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre a válasz attól függ, hogy a felhívásban hogyanhatározták meg a mennyiséget, volt-e opcionális feladat, vagy továbbilerendelhető mennyiség megjelölve a felhívásban. Amennyiben a tárgyalás soránpontosítják a tartalmat, a pontosítást megelőzően mindenre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Ajánlati ár változása a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlati ár változzék a szerződés teljesítésének időszakában?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályos törvény alapján az ajánlati ár jogszerűmódosítására gyakorlatilag nincs lehetőség. Mivel az ajánlati ár biztosan abírálati szempontrendszer része, ezért az erről szóló hirdetmény közzétételekorszinte biztosan számíthatnak jogorvoslati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén

Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetést követő 10 napon belül van azajánlatkérőnek lehetősége az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előttmegtámadni. Ebben az esetben az ajánlatkérő vélhetően megsértette a Kbt. 86.§-át az indokolás kérésének elmulasztásával.A kirívóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjárakötelezés néhány esetben, például a versenypárbeszéd esetében kifejezettelőírás, de mindez nincs különösebb hatással a legalacsonyabb összegűellenszolgáltatás választásának gyakoriságára hazánkban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Beruházás egy tételének kirívóan alacsony ára

Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatának szükségessége merült fel az egyik közbeszerzési eljárásunkban. A mérnökök azt kérték, hogy az építési beruházás költségvetés főösszesítőjében szereplő egyik tétel – asztalosipari munka – kapcsán kérdezzünk rá a kirívóan alacsony árra. A közbeszerzési szakértő véleménye az volt, hogy miután az ajánlati ár összességében nem kirívóan alacsony, nem lehet rákérdezni. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A kirívóan alacsony ár esetén követendő szabályokat a Kbt.86. §-a szabályozza.A 86. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerint az ajánlatkérő azértékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat,valamint indokolást köteles írásban kérni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
15
16
17
26