Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes hiánypótlás azonos tartalommal történhet, mint a rendes hiánypótlás. Nem érintheti tehát a Kbt. 67. §-ának megfelelően a szakmai ajánlatot, továbbá nem járhat új gazdasági szereplő bevonásával.A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Ellentmondásos ár megadása

Kérdés: Az ajánlat beadását követően vettük észre, hogy abban a megadott ár vonatkozásában ellentmondás van. Hogyan korrigálhatjuk? Érvénytelen lesz így az ajánlatunk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattal, az ajánlati árral kapcsolatban fennálló hiba korrigálásának lehetősége attól függ, hogy az ajánlati ár melyik, milyen elemére vonatkozik, illetve az ellentmondás pontosan miben áll.Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 67. §-a tartalmazza, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Szerződéskötés utáni időpont figyelembevétele ajánlattételkor

Kérdés: Hogyan tehetünk eleget annak az ajánlatkérői felhívásnak, hogy az ajánlatban a szerződéskötés utáni állapotra kalkuláljunk? Ez mit jelent? Hogyan kalkulálhatunk később bekövetkező, az ajánlattétel időpontjában nem ismert feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás célja, hogy annak eredményeként szerződést kössenek a felek árubeszerzésre, szolgáltatás teljesítésére vagy építési beruházás megvalósítására. A szerződések változó időtartamra szólhatnak, attól függően, hogy egyszerű termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Magyar nyelv ismerete mint teljesítési feltétel

Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?
Részlet a válaszából: […] A korábbiakban erre a gyakorlat alapján lehetőség volt, mint ahogyan arra a Közbeszerzési Döntőbizottság a D 252/2012-es határozatában hivatkozott, miszerint nem tartja túlzásnak "az l-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztésének I. üteme, a budapesti körgyűrűs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Hamis nyilatkozattétel tényének megállapítása

Kérdés: Kérdésünk az iskolakezdési utalvánnyal kapcsolatos, ahol a bírálati szempont az ár és az elfogadóhelyek száma. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy az ajánlattevők a benyújtott ajánlatok mindegyikében megneveztek olyan elfogadóhelyeket, melyek az állítólagos elfogadóhelyektől a bírálat során bekért cégszerű nyilatkozat alapján nem fogadják el az ajánlattevő által megajánlott utalványt. Ezen állítólagos elfogadóhelyektől származó, cégszerűen aláírt nyilatkozat elegendő-e a hamis nyilatkozat megállapításához, vagy célszerű lenne pontosító kérdésként feltenni az ajánlattevőknek? Ha ez utóbbit tanácsolják, mi a teendő abban az esetben, ha ezek után az ajánlattevő mégis azt nyilatkozza, hogy azok márpedig elfogadóhelyek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nem kötelessége ellenőrizni, de ha már megtette, az megalapozza a hamis adatszolgáltatást. Ugyanakkor a hiánypótlási szabályok alapján az értékelési szempontot érintő kérdésről beszélünk, hiszen itt nem egy alkalmassági kritériumról van szó, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Aránytalanul alacsony ár alátámasztása

Kérdés: Előzetes vitarendezés esetén a közbeszerzés tárgyának az ajánlattevő által meghatározott feltűnően aránytalan – de a piacon elérhető leg­alacsonyabb áron aluli – ellenértéke elleni kifogás esetén milyen objektív bizonyítékok alapozhatják meg a kérelmet előterjesztő fél állításait? Tehát milyen objektív bizonyítékok fogadhatók el?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-a kifejezetten foglalkozik az "aránytalanul alacsony ár" (a korábbi Kbt.-ben kirívóan alacsony ellenszolgáltatás) kérdéskörével. A rendelkezés szerint az ajánlatkérőnek írásban indokolást kell kérnie – a többi ajánlattevő írásban történő értesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Felhívás indokolásra megadott ár vonatkozásában előzetes vitarendezési kérelem alapján

Kérdés: Előzetes vitarendezési kérelem alapján felhívott minket az ajánlatkérő, hogy indokoljuk az általunk megadott ár mértékét. Ezt lehet? Erre nem kellett volna korábban kiadni a felhívást?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályai (79. §) lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő olyan eljárási eszközöket alkalmazzon, amelyekre elő­zetes vitarendezési kérelem hiányában már nem lenne módja.A törvény 79. §-ának (4) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban I.

Kérdés: A tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok benyújtása előtt a fedezetet ismertetni kell. Hogyan lehetséges ez, ha nem írom elő a végleges ajánlatok benyújtását? Mikor kell ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a 92. § (8) bekezdésében a következők szerint fogalmaz: ha az ajánlatkérő nem írja elő végleges ajánlatok írásbeli benyújtását, az utolsó tárgyalás befejezését követően két munkanapon belül minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell az ajánlatoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszából: […] A fedezet ismertetésének a végső ajánlatok megtételét követően kell történnie, de azok nyilvános bontása előtt. Szükséges lesz tehát az első esetben külön bontást tartani, még akkor is, ha új ajánlat nem érkezik be, de az ajánlattevők korábbi ajánlataikat fenntartják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Tételes költségvetés javítása, pontosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontjában foglalt előírás alapján tárgyalásos eljárásban (tárgyalás csak az ajánlati árra irányul) lehetséges-e – figyelemmel a Kbt. 67. § (3) bekezdésére (az ajánlat megfeleljen a dokumentációnak) – a tételes költségvetésben szereplő mennyiségi eltérések, be nem árazott tételek, valamint beárazott többlet műszaki paraméterek javítása/pontosítása/törlése a tárgyalás során az ajánlattevő részéről, miután az ajánlati kötöttsége még nem áll fenn, és arra is figyelemmel, hogy a Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése alapján ugyan az ajánlati árról tárgyal az ajánlatkérő, de az ajánlati ár és így a tárgyalás alapját a költségvetés képezi?
Részlet a válaszából: […] Igen, van rá lehetőség. Mivel az értékelési szempont – és egyben a felhívás – nem változik, a részletes költségvetés pontosítása, a tartalmi kérdések tisztázása nem olyan mértékű változás, ami miatt versenypárbeszédes eljárásban lenne erre csak lehetőség. Azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
1
14
15
16
26