Találati lista:
141. cikk / 262 Árajánlat hiányainak pótlása
Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?
142. cikk / 262 Árképzési módszer módosítása elektronikus árlejtés ajánlati szakaszában
Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni nyílt közbeszerzési eljárásban, ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Bírálati szempontként csak az ajánlati árat határozta meg. Az ajánlatkérő az ajánlati szakaszban előírta, hogy az ajánlati árat tartalmazó tételes árösszesítést csatolni kell (az ajánlatkérő saját formátuma szerint), továbbá kérte az árképzés módszerének levezetését. Mivel elektronikus árlejtést alkalmaz az ajánlatkérő, tegyük fel, hogy minden ajánlattevő kedvezőbb ajánlatot fog tenni ennek során. Ebben az esetben – mivel sem a műszaki tartalom, sem a műszaki/szakmai feltételek nem változtak – van arra lehetőség, hogy az ajánlati szakaszban beadott árképzési módszer egyes tételeit módosítsa az ajánlattevő? Például ha az ajánlati szakaszban az ajánlattevő megadja, hogy 20 fővel kalkulált, és a minimálbérnél magasabb jövedelmet határozott meg, akkor az e-árlejtést követően indokolásként nyilatkozhatja azt, hogy időközben átgondolta, csak 15 fővel kalkulált, és csak minimálbéren foglalkoztatja a munkavállalókat? Vagy ebben az esetben csak olyan elemeket lehet módosítani, amelyek a szakmai ajánlatot nem befolyásolják (például a nyereség)?
143. cikk / 262 Érvénytelenné nyilvánítás kirívóan magas ajánlati ár esetén
Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlat egyik részszempontjaként adott ár tekintetében kirívóan magas ajánlati ár miatti indokoláskérésünkre adott válaszában elírásra (tizedesjegy véletlen elhagyására) hivatkozva magyarázza a magas részajánlatot, de tudván, hogy a felolvasólapon szereplő megajánlások nem módosíthatók, nem kéri annak figyelembevételét, módosítását. Az ajánlatkérő ezt az ajánlat módosításának minősíti, és érvénytelennek nyilvánítja az ajánlattevő ajánlatát. Jogosan járt el az ajánlatkérő? Nem kellett volna további felvilágosítást kérnie a Kbt. 63. § (3) bekezdésének 2. mondatára figyelemmel?
144. cikk / 262 Ajánlati elemek korrekciója
Kérdés: Milyen mértékű, illetve mi lehet az az ajánlati elemekre vonatkozó hiba, hiányosság, amely hiánypótlás, felvilágosításkérés eredményeként még javítható, módosítható az ajánlatban?
145. cikk / 262 Aránytalanul magasnak értékelt ár vizsgálata
Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok a túlzottan magas ár?
146. cikk / 262 Önkéntes hiánypótlás
Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
147. cikk / 262 Ellentmondásos ár megadása
Kérdés: Az ajánlat beadását követően vettük észre, hogy abban a megadott ár vonatkozásában ellentmondás van. Hogyan korrigálhatjuk? Érvénytelen lesz így az ajánlatunk?
148. cikk / 262 Szerződéskötés utáni időpont figyelembevétele ajánlattételkor
Kérdés: Hogyan tehetünk eleget annak az ajánlatkérői felhívásnak, hogy az ajánlatban a szerződéskötés utáni állapotra kalkuláljunk? Ez mit jelent? Hogyan kalkulálhatunk később bekövetkező, az ajánlattétel időpontjában nem ismert feltételekkel?
149. cikk / 262 Magyar nyelv ismerete mint teljesítési feltétel
Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?
150. cikk / 262 Hamis nyilatkozattétel tényének megállapítása
Kérdés: Kérdésünk az iskolakezdési utalvánnyal kapcsolatos, ahol a bírálati szempont az ár és az elfogadóhelyek száma. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy az ajánlattevők a benyújtott ajánlatok mindegyikében megneveztek olyan elfogadóhelyeket, melyek az állítólagos elfogadóhelyektől a bírálat során bekért cégszerű nyilatkozat alapján nem fogadják el az ajánlattevő által megajánlott utalványt. Ezen állítólagos elfogadóhelyektől származó, cégszerűen aláírt nyilatkozat elegendő-e a hamis nyilatkozat megállapításához, vagy célszerű lenne pontosító kérdésként feltenni az ajánlattevőknek? Ha ez utóbbit tanácsolják, mi a teendő abban az esetben, ha ezek után az ajánlattevő mégis azt nyilatkozza, hogy azok márpedig elfogadóhelyek?
