Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően nem tárgyalásos eljárás keretében tette mindezt az ajánlatkérő, mivel tárgyalás esetében az ajánlati kötöttség még nem állt be az ajánlattételt követően, ezért az ajánlat módosításával az ajánlattevő szabadon élhetett volna.Nyílt eljárás során azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Végleges árajánlat benyújtása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban van-e arra lehetősége az ajánlattevőnek, hogy írásos végleges ajánlatot nyújtson be annak ellenére, hogy az ajánlatkérő ezt nem kérte és nem tette lehetővé? Az ajánlatkérőnek el kell-e ezt fogadnia, különösen akkor, ha négy ajánlattevővel külön-külön folytatja le a tárgyalásokat?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárásra vonatkozó rendelkezések között a Kbt. 92. §-ának (7) bekezdése tartalmaz iránymutatást a kérdés szerinti esetre.A rendelkezés értelmében az ajánlatkérőnek – amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Rezsióradíj kötelező vizsgálata

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről szóló 109/2013. kormányrendelet a Magyar Közlöny 61. számában, 2013. április 9-én jelent meg. A kormányrendelet módosította az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Árajánlat hiányainak pótlása

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a Kbt. 67. §-ának rendelkezéseit kell figyelembe venni.A rendelkezések szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Árképzési módszer módosítása elektronikus árlejtés ajánlati szakaszában

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni nyílt közbeszerzési eljárásban, ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Bírálati szempontként csak az ajánlati árat határozta meg. Az ajánlatkérő az ajánlati szakaszban előírta, hogy az ajánlati árat tartalmazó tételes árösszesítést csatolni kell (az ajánlatkérő saját formátuma szerint), továbbá kérte az árképzés módszerének levezetését. Mivel elektronikus árlejtést alkalmaz az ajánlatkérő, tegyük fel, hogy minden ajánlattevő kedvezőbb ajánlatot fog tenni ennek során. Ebben az esetben – mivel sem a műszaki tartalom, sem a műszaki/szakmai feltételek nem változtak – van arra lehetőség, hogy az ajánlati szakaszban beadott árképzési módszer egyes tételeit módosítsa az ajánlattevő? Például ha az ajánlati szakaszban az ajánlattevő megadja, hogy 20 fővel kalkulált, és a minimálbérnél magasabb jövedelmet határozott meg, akkor az e-árlejtést követően indokolásként nyilatkozhatja azt, hogy időközben átgondolta, csak 15 fővel kalkulált, és csak minimálbéren foglalkoztatja a munkavállalókat? Vagy ebben az esetben csak olyan elemeket lehet módosítani, amelyek a szakmai ajánlatot nem befolyásolják (például a nyereség)?
Részlet a válaszából: […]

Az árlejtés nem tárgyalásos szakasznak minősül, a bírálati szempontok itt már semmilyen szempontból nem változhatnak. Azaz az értékelés szakaszában lefolytatásra kerülő árlejtés esetében csak az eredeti értékelési szempontrendszer alkalmazására van lehetőség.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Érvénytelenné nyilvánítás kirívóan magas ajánlati ár esetén

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlat egyik részszempontjaként adott ár tekintetében kirívóan magas ajánlati ár miatti indokoláskérésünkre adott válaszában elírásra (tizedesjegy véletlen elhagyására) hivatkozva magyarázza a magas részajánlatot, de tudván, hogy a felolvasólapon szereplő megajánlások nem módosíthatók, nem kéri annak figyelembevételét, módosítását. Az ajánlatkérő ezt az ajánlat módosításának minősíti, és érvénytelennek nyilvánítja az ajánlattevő ajánlatát. Jogosan járt el az ajánlatkérő? Nem kellett volna további felvilágosítást kérnie a Kbt. 63. § (3) bekezdésének 2. mondatára figyelemmel?
Részlet a válaszából: […] Mindig esetileg kell eldönteni, hogy elírásnak tekinthető-e a megadott ár aránytalansága, mivel az ajánlat más részéből egyértelműen kiderül, hogy a felolvasólapon csak hiba történt. Automatikusan nem javítható a felolvasólap, melyre elsősorban nem a Kbt., hanem a fokozatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlati elemek korrekciója

Kérdés: Milyen mértékű, illetve mi lehet az az ajánlati elemekre vonatkozó hiba, hiányosság, amely hiánypótlás, felvilágosításkérés eredményeként még javítható, módosítható az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 67-68. §-ai alapján adható meg a válasz. Fő szabály a 67. § (3) bekezdésének első mondata, melynek értelmében a hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Aránytalanul magasnak értékelt ár vizsgálata

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok a túlzottan magas ár?
Részlet a válaszából: […] A korábbi Kbt.-beli szabályozástól eltérően, az ajánlatkérőnek nincs jogszerű lehetősége a 70. § esetében az ellenszolgáltatásra rákérdezni, mivel a 69. § speciális szabályai leszűkítik az ellenszolgáltatás vonatkozásában kérhető indokolás tartalmát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes hiánypótlás azonos tartalommal történhet, mint a rendes hiánypótlás. Nem érintheti tehát a Kbt. 67. §-ának megfelelően a szakmai ajánlatot, továbbá nem járhat új gazdasági szereplő bevonásával.A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Ellentmondásos ár megadása

Kérdés: Az ajánlat beadását követően vettük észre, hogy abban a megadott ár vonatkozásában ellentmondás van. Hogyan korrigálhatjuk? Érvénytelen lesz így az ajánlatunk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattal, az ajánlati árral kapcsolatban fennálló hiba korrigálásának lehetősége attól függ, hogy az ajánlati ár melyik, milyen elemére vonatkozik, illetve az ellentmondás pontosan miben áll.Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 67. §-a tartalmazza, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
1
13
14
15
26