Mintapéldány pótlása

Kérdés: Hiánypótolható-e a mintapéldány, ha az ajánlattevő hibás típust adott be, azaz nem pontosan az ajánlatnak megfelelő, hibás termék került be a termékminta dobozába?
Részlet a válaszából: […] A Döntőbizottság D 279/2014 számú döntésében kifejtett jogi álláspontja szerint, amennyiben az alkalmassági feltételek igazolása körében a műszaki leírásnak megfelelő mintapéldány benyújtása kötelező, a mintapéldányt érvényességi szempontból is vizsgálni kell, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Hiánypótlás korlátozhatósága

Kérdés: Milyen mértékben korlátozhatom a hiánypótlás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlással kapcsolatos kérdéseket a Kbt. 67. §-a rendezi (1)–(9) bekezdéseiben a következők szerint:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Eljárás fedezethiány esetén

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlattételi felhívást követően derül ki, hogy mégsem rendelkezünk megfelelő fedezettel a beszerzéshez?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán lényeges, hogy pontosan mely időpontban derül ki az ajánlatkérő számára, hogy nincs fedezete, vagy elegendő fedezete, illetve a korábban biztosított fedezetét esetleg visszavonták vagy átcsoportosították.Abban az esetben ugyanis, ha az ajánlati vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Konzorciumi megállapodás pótlása

Kérdés: Hiánypótlás keretében pótlólag beadhatjuk-e a konzorciumi megállapodást?
Részlet a válaszából: […] A jelenlegi hiánypótlási szabályok széles körben teszik lehetővé az ajánlatból hiányzó dokumentumok pótlólagos benyújtását. A szabályokat a Kbt. 67. §-ának (1)–(9) bekezdései tartalmazzák az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében, a Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben a részletes költségvetésből kiderül a végső ajánlat mértéke, úgy a felolvasólap pótolható, hiszen tartalmilag – amennyiben csak az ár volt az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Aláírások pótlása

Kérdés: Az ajánlat egy részéről lemaradt a cégjegyzésre jogosultak aláírása. Pótolható hiánypótlási eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Igen, tekintettel arra, hogy a hiánypótlási szabályok értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége áll fenn a hiánypótlás biztosítására, továbbá ha nem egyértelműek, a kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében erre szükség van. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Hiánypótlási felhívás hiánypótlással nem orvosolható ajánlati hiba esetén

Kérdés: Hulladékszállítási szolgáltatás nyílt eljárása során az egyik bírálati részszempont a hulladékgyűjtő edények egyszeri ürítési díja. A díjat a dokumentáció előírásai szerint nettó forintban, egész számmal kell megadni, az ajánlattevő azonban az ajánlatában a díjat nem egész számmal adta meg. Megítélésünk szerint ez nem hiánypótolható, hiszen bírálati részszempontot érintene a hiánypótlás. Ugyanakkor ilyen és hasonló esetben, amikor hiánypótlással sem orvosolható az ajánlat hibája, kötelező-e felszólítani hiánypótlásra az ajánlattevőt, ha más hiányosságai is vannak, vagy hiánypótlás nélkül érvényteleníthető az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kifejezetten nyílt eljárásról szól, azaz a kérdéses időpontban, amikor erről az ajánlatkérőnek döntenie kell, az ajánlati kötöttség már beállt. A Kbt. 67. §-a értelmében amennyiben értékelési szempontot érintene a hiánypótlás, nincs lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, ha az ajánlatkérő a becsült érték megállapításakor figyelemmel volt a Kbt. 11-17. §-ainak előírásaira, és igazolni tudja, hogy az eljárás előkészítése során jogszerűen járt el, akkor az eljárás nem lesz eredménytelen amiatt, hogy magasabb ár is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Felolvasólap benyújtása hiánypótlás keretében

Kérdés: Ma kaptam meg a hiánypótlást, amiből kiderült, hogy egy ajánlatkérő nem adott be felolvasólapot. Ennek hiányában régebben érvénytelenné nyilvánították az ajánlatot. A hatályos Kbt.-t átnézve erre nem találtam utalást. A jelenlegi szabályozás szerint valóban lehet hiánypótolni a felolvasólapot, vagy kezdeményezhetem az előzetes vitarendezést?
Részlet a válaszából: […] A felolvasólap kitüntetett szerepéről a hatályos szabályozás hallgat, azonban az valóban létezik. A felolvasólappal kapcsolatos probléma többszintű. Amennyiben nincs felolvasólap, és az ajánlatból kiderül, hogy mi volt az ár és ki az ajánlattevő, akkor a felolvasólap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Eredménytelenné nyilvánítás ajánlati ár mértéke alapján

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást indítottunk ajánlatkérőként a Kbt. 122/A. §-ában előírtak szerint (a becsült érték 148 000 000 HUF). A nyertes kiválasztásánál az összességben legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját alkalmaztuk: vállalási ár (súlyszám: 65); garancia időtartama (súlyszám: 35)/min. 36 hónap, a 120 hónapnál magasabb értékekre is a maximális pontszám kerül kiosztásra/adható pontszám részszempontonként: 1-100; bírálati módszer: lineáris arányosítás. A beérkezett ajánlatok közül kettő nettó 150 M Ft alatti árat tartalmaz, de az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás minimális mértékben meghaladja ezt az értékhatárt. A Kbt. rendelkezései alapján a szerződés jogszerűen az összességében legelőnyösebb ajánlatot adóval nem köthető meg, de megköthető-e a második helyezettel, vagy az egész eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani? Utóbbi esetben milyen indoklással?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, az eljárást nem lehet eredményesnek nyilvánítani az alábbiakra tekintettel.A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a 122/A. § szerint abban az esetben, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 150 millió forintot, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
1
12
13
14
27