Új termék megajánlása hiánypótlásként

Kérdés: Fénymásoló berendezések szállítására kiírt közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. A közbeszerzési műszaki leírásban előírta az ajánlatkérő, hogy a másolási sebesség tekintetében (lap/másodperc) milyen minimumkövetelményt kell, hogy teljesítsen a megajánlott termék. Értékelési szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, amelyben a minimumkövetelmény feletti másolási sebesség is szerepelt értékelési részszempontként. Az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely nem felelt meg a minimumkövetelménynek. Erre a hiánypótlás során felhívták a figyelmét. A hiánypótlásra benyújtott nyilatkozatában az ajánlattevő megváltoztatta a megajánlott terméket, egy, a korábbinál fejlettebb, korszerűbb, de ugyanabba a gépcsaládba tartozó fénymásolót ajánlott meg arra hivatkozva, hogy a hiánypótlási szabályok ezt lehetővé teszik. Nem kellene az ajánlatkérőnek érvényteleníteni az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a hiánypótlás körében biztosítottmozgásteret kell megvizsgálnunk. A 83. § (2) bekezdése az alábbiakattartalmazza.A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgyegészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Bankgarancia benyújtásának határideje

Kérdés: A bankgaranciát meddig lehet/kell benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Az erre vonatkozó szabályokat a Kbt. 59. §-ának (1) és (2)bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit azajánlattevőnek ajánlata benyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53/A. §-a alapján az ajánlatkérő jogosult a nyertesajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési biztosítékot kikötni. Ezt atényt azonban – továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét – nem adokumentációban, hanem az ajánlati felhívásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A teljesítési biztosítékkal kapcsolatos előző kérdés kapcsánbemutattuk, hogy abban az esetben, ha az ajánlattevő a teljesítési biztosítékotnem vagy nem határidőre bocsátja rendelkezésre, a Kbt. 59. §-ának rendelkezésealapján – amennyiben az ajánlatkérő kikötötte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Ajánlat kiegészítése hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlat érintett része nem került értékelésre,úgy jogszerűen érvényes a benyújtott hiánypótlás és egyben az ajánlat,ugyanakkor, ha értékelésre került, úgy az az ajánlat érvénytelenségéteredményezi. Önkéntes hiánypótlásban az ajánlattevő lehetősége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hivatkozott 88. § (1) bekezdés b) pontja megállapítjaaz ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatos ajánlatkérői előírásoknemteljesítésének jogkövetkezményét. A jogkövetkezmény, amit szankciónak istekinthetünk rendkívül súlyos, hiszen a benyújtott ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Megtámadás részajánlat-tételi lehetőség hiánya miatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?
Részlet a válaszából: […] Az érdeklődő, azaz a kérdező már ajánlattevőnek számít attóla pillanattól, amikor a dokumentációba betekint, vagy azt átveszi, vagykiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez,tekintettel az ajánlattevőre vonatkozó, 2010. szeptember 15-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó szabad cseréje az eljárás során csak 10százalék vagy 10 százalék alatt igénybe vett alvállalkozóra, szakemberrevonatkozik az alábbiak szerint.A Kbt. a hiánypótlás során a következőket írja elő.A 83. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Ajánlatibiztosíték-nyújtó több ajánlattevő mellett egy eljárásban

Kérdés: Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátója lehet-e egyszerre több ajánlattevőnél jelen?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékot ajánlattevőnek kell rendelkezésrebocsátania, a Kbt. 59. §-a értelmében.Az 59. § (1) bekezdés a következő rendelkezést tartalmazza:az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (atovábbiakban: biztosíték) adásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Iratküldéssel érintettek köre

Kérdés: Ha ajánlattevőnek minősül a biztosítékot rendelkezésre bocsátó, dokumentációba betekintő, mindent, az eljárás során keletkezett összes iratot meg kell küldeni részére?
Részlet a válaszából: […] Igen, a továbbiakban minden információt, kiegészítőtájékoztatást, ajánlattételihatáridő-módosulásról szóló tájékoztatást stb. megkell küldeni az ajánlattevőnek. Ennek oka 2010. szeptember 15-étől azajánlattevői definíció változása.A Kbt. 4. §-ának 1. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
7
8
9
13