Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] Az előírások a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásravonatkozóan 2010. szeptember 15-étől úgy változtak, hogy ma már egyértelmű,mikor kell kérdezni, de nem egyértelmű, mikor kell kizárni és érvénytelennényilvánítani az ajánlattevő ajánlatát. Ennek eldöntésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlattételi határidő alatti jogszabályváltozás figyelembevétele

Kérdés: Egy eljáráson indulunk, az ajánlati felhívás 2010. december 2-án jelent meg, és az ajánlattételi határidő 2011. január 13. Amennyiben 2010. december 2-a és 2011. január 13. között változik a Kbt., a változásokat figyelembe kell-e vennünk, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az eddigi törvénymódosítások gyakorlata alapján egyesetleges változás nincs hatással a futó eljárásokra, hatálybalépésük ahatálybalépéstől induló eljárásokra és azok eredményeként kötött szerződésekrevonatkozik.A törvénymódosítás ugyanis a következőképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlatibiztosíték-nyújtó több ajánlattevő mellett egy eljárásban

Kérdés: Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátója lehet-e egyszerre több ajánlattevőnél jelen?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékot ajánlattevőnek kell rendelkezésrebocsátania, a Kbt. 59. §-a értelmében.Az 59. § (1) bekezdés a következő rendelkezést tartalmazza:az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (atovábbiakban: biztosíték) adásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] A módosítások nagy része – e tárgykörben – pontosítja akizáró okok egyes szabályait, és új kizáró okot is bevezetett.A módosítás eredményeként került új kizáró ok a Kbt.-be,annak 60. § i) pontjába. E szerint kizáró ok, ha az ajánlattevő a korábbiközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Projekttársaság a teljesítésben

Kérdés: Az ajánlattevő közvetlenül, vagy csak projekttársaságon keresztül teljesíthet? Vannak-e erre vonatkozó szabályok a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Az, hogy az ajánlattevő közvetlenül vagy projekttársaságonkeresztül teljesít, két körülménytől függ:– egyrészt attól, hogy közös ajánlattevőként adott-e beajánlatot,– másrészt attól, hogy közös ajánlattétel esetére azajánlatkérő előírta-e gazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kötelező biztosíték közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a biztosítéknak három fajtáját szabályozza: azajánlati biztosítékot, a teljesítési biztosítékot és a jólteljesítésibiztosítékot.Az ajánlati biztosíték az ajánlathoz kapcsolódóbiztosítékfajta, a teljesítési és jólteljesítési biztosítékok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ajánlat oldalankénti szignálásának kötelezettsége

Kérdés: Ha az ajánlatot a Kbt. 70/A. §-ának (1) bekezdése szerint kell összeállítani (nem elektronikus ajánlat), már nem kell oldalanként leszignálni? Elegendő csak a nyilatkozatokat aláírni, illetve az elején a matricát?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 70/A. § (1) bekezdése értelmében anem elektronikusan beadott ajánlat formai követelményei a következők:– az ajánlat eredeti példányát zsinórral, lapozhatóan összekell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ajánlati felhívás megküldése a DB-nek háromajánlatos eljárás esetén

Kérdés: A háromajánlatos eljárás esetében meg kell-e küldeni az ajánlati felhívást a DB-nek?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásoseljárás szabályával von analógiát. E szabály értelmében a hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani aKözbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ajánlat második példányában elhelyezett hiánypótlás

Kérdés: Egy ajánlattevőnk az ajánlatában erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg egy céget. Ráadásul egy példányban nyújtotta be az ajánlatát. A hiánypótlásban kértük, hogy egy másolati példányt is csatoljon, meg a hiányokat. Ajánlattevő a másolati példányban helyezte el a hiánypótlásban rögzítetteket, tehát az eredetileg beadott ajánlat nem egyezik a másolati példánnyal, azaz módosított rajta. A legjelentősebb módosítás, hogy a másolati példányban és a hiánypótlás során csatolt iratok között is már alvállalkozóként jelöli meg azt a szervezetet, amit az eredeti ajánlatban erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg. Ilyenkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az első probléma, azaz a hiánypótlásegységes kezelése a hiánypótolt másolati példánnyal nem állja meg a helyét.Miután mindez a hiánypótlás során történt, amennyiben más nem változott volnaaz ajánlatban, úgy ettől nem lenne érvénytelen az ajánlat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerint nemhiánypótolható a kérdésben szereplő téves megjelölés, mivel az sértené a Kbt.70. §-ának (6) bekezdését, mely szerint ha egy – a Kbt. 4. § 2. pontjának a)-d)alpontjai hatálya alá nem tartozó – személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
1
…
16
17
18
…
73