Ajánlati felhívás megküldése a DB-nek háromajánlatos eljárás esetén

Kérdés: A háromajánlatos eljárás esetében meg kell-e küldeni az ajánlati felhívást a DB-nek?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásoseljárás szabályával von analógiát. E szabály értelmében a hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani aKözbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ajánlat második példányában elhelyezett hiánypótlás

Kérdés: Egy ajánlattevőnk az ajánlatában erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg egy céget. Ráadásul egy példányban nyújtotta be az ajánlatát. A hiánypótlásban kértük, hogy egy másolati példányt is csatoljon, meg a hiányokat. Ajánlattevő a másolati példányban helyezte el a hiánypótlásban rögzítetteket, tehát az eredetileg beadott ajánlat nem egyezik a másolati példánnyal, azaz módosított rajta. A legjelentősebb módosítás, hogy a másolati példányban és a hiánypótlás során csatolt iratok között is már alvállalkozóként jelöli meg azt a szervezetet, amit az eredeti ajánlatban erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg. Ilyenkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az első probléma, azaz a hiánypótlásegységes kezelése a hiánypótolt másolati példánnyal nem állja meg a helyét.Miután mindez a hiánypótlás során történt, amennyiben más nem változott volnaaz ajánlatban, úgy ettől nem lenne érvénytelen az ajánlat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerint nemhiánypótolható a kérdésben szereplő téves megjelölés, mivel az sértené a Kbt.70. §-ának (6) bekezdését, mely szerint ha egy – a Kbt. 4. § 2. pontjának a)-d)alpontjai hatálya alá nem tartozó – személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Megfelelés közös ajánlattételnél

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén elég, ha az egyik fél megfelel mindennek, vagy van olyan rész, aminek külön-külön kéne megfelelniük közös ajánlattétel esetén?
Részlet a válaszából: […] Két esetben kötelező a külön-külön történő megfelelés,mégpedig a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében.Eszerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának aszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel érintett, Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyesfogalmak dokumentációban történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlatifelhívásban előírt – a kizáró okokon és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Dokumentáció megszűnése

Kérdés: A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél és nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél a hirdetmények fogják tartalmazni a dokumentáció minden egyes elemét, kiírását? Illetve a dokumentáció meg fog szűnni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőjogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációbantörténő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlati felhívásban előírt – akizáró okokon és alkalmassági minimumkövetelményeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Szerződéskötés elmaradása

Kérdés: Megnyertünk egy közbeszerzési eljárást szolgáltatásbeszerzés tárgyban, de a szerződéskötés az ajánlatkérő miatt nem valósult még meg. A szerződéskötés azért nem jött létre személyesen, mert az illetékes arra hivatkozott, hogy nem ér rá. Abban maradtunk, hogy e-mailben elküldjük a szerződést, és ők miután aláírták, visszaküldik a részünkre. Azóta telefonon alig lehet őket elérni, a kapcsolattartó megbetegedett, és nincs helyettese. Van olyan szabály, hogy hány napon belül kell szerződést kötni, és ha az elmarad, akkor annak mi a következménye?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás beszerzéséről van szó, és feltételezzük,hogy nem az Európai Unió által támogatott projektről, ezért az írásbeliösszegezés eljuttatását követő 30 napon belül kell a szerződést megkötni.Javasoljuk tértivevénnyel vagy futárral az aláírt szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Dokumentáció megvásárlása konzorciumi partner visszalépése esetére

Kérdés: Konzorciumi partnerünk azt kérte, vegyük meg a dokumentációt, mert elképzelhető, hogy mégsem tud pályázni. Erre biztosan szükség van?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében, a törvény 54. §-ának (6) bekezdéseszerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentációrendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyifeltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Megfelelő hivatkozási szám kiírás kiegészítése esetén

Kérdés: A TED-en megjelent egy kiírás egy adott hivatkozási számmal, de később készült hozzá egy kiegészítés, ami a műszaki és szakmai alkalmasság változása miatt volt szükséges. Ennek a kiegészítésnek is van egy TED-száma, ami eltér magának az ajánlati felhívásnak a számától. Amikor mi kiegészítő tájékoztatást kértünk az ajánlatkérőtől, még az eredeti (tehát az ajánlati felhívás) számára hivatkoztunk. Ez jelenthet-e problémát abból a szempontból, hogy az ajánlatkérő esetleg nem válaszol a kérdéseinkre? És ezek után melyik számra érdemes inkább hivatkozni?
Részlet a válaszából: […] Nem, a megváltozott tartalommal kell az ajánlatkérőnekkezelnie a kiegészítő tájékoztatást, mivel már a módosítás megjelent, így azajánlatkérő számára is ez az irányadó. Nyugodtan lehet az eredeti számrahivatkozni, de az új megjelenésétől kezdve érdemes a kettőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Hamis adatszolgáltatás meghatározása a dokumentációban

Kérdés: A dokumentációban milyen mértékben kell kitérni a hamis adatszolgáltatás meghatározására, illetve jogkövetkezményeire? A legutóbbi törvénymódosítás érintette ennek szabályozását?
Részlet a válaszából: […] A hamis adat fogalma tekintetében a módosítás pontosította akorábbi definíciós rendelkezést. E szerint "hamis adat a valóságnak megfelelőenismert, de a valóságtól szándékosan eltérően közölt adat", a hamis nyilatkozatpedig "az olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
1
16
17
18
72