Becsült érték hiánya

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha rész- vagy alszempontra nincsen becsült érték?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a 2010. szeptember 15-én hatályba lépett újszabályra utal, mely a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás esetébena becsült értékhez köti a kirívó mérték meghatározását az alábbiak szerint.A 86. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Többváltozatú ajánlatok értékelése

Kérdés: Alkalmazni kívánjuk a Kbt. 51. §-ában meghatározott többváltozatú ajánlattétel lehetőségének megadását. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározzuk a változatok minimumkövetelményét, valamint az egyes változatok műszaki tartalmát. Kérdésünk, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti értékelését hogyan kell elvégezni a változatok bírálatánál? Csak azonos tartalmú változatokat lehet összehasonlítani (például 1. ajánlattevő 1. változatát 2. ajánlattevő 1. változatával), vagy figyelmen kívül hagyva a változatokat, minden ajánlatot egymáshoz viszonyítva határozzuk meg a sorrendet? Abban az esetben, ha csak az azonos változatokat hasonlíthatjuk össze, akkor az egyes változatok közül mi alapján kell meghatározni az ajánlatkérő számára legelőnyösebb változatot? Összegezve kérjük szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a többváltozatú ajánlatokat! Tekinthető-e többváltozatú ajánlatnak, ha egy árubeszerzéshez (ez a minimumkövetelmény) többféle megoldást kérünk a garanciális javítások ellátására – például 1. változat: 1 év, 2. változat: élettartam-garancia stb.? Ennek értékelése hogyan történhet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés tekintetében a Kbt. 51. §-át kell elsőkéntfigyelembe venni. A rendelkezés szerint amennyiben az ajánlatkérő– a többváltozatú ajánlattételt megengedi, akkor afelhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknakmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Alvállalkozóból "alakult" közös ajánlattevő igazolásai

Kérdés: Amennyiben a 25 százalék feletti alvállalkozóból közös ajánlattevő lesz, hogyan jelenik ez meg az ajánlatadó pályázatában, és milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell csatolni róla? Kell-e közös nyilatkozat a Kbt. 52. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben közös ajánlattevőnek minősül, és úgy kelltekinteni, mint ajánlattevőt. A Kbt. 52. §-a értelmében "Több ajánlattevőközösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem köthetigazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó szabad cseréje az eljárás során csak 10százalék vagy 10 százalék alatt igénybe vett alvállalkozóra, szakemberrevonatkozik az alábbiak szerint.A Kbt. a hiánypótlás során a következőket írja elő.A 83. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg még kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a kirívóan alacsony árral, illetve az annakvizsgálata során alkalmazott metodikával függ össze. Itt hívjuk fel a figyelmetarra, hogy a kirívóan alacsony ár vizsgálatára vonatkozó egyes szabályokmegváltoztak 2010. szeptember 15-ével, aminek következtében az ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Hiánypótlás teljeskörűsége

Kérdés: Ha a kiírásban csak az szerepel, hogy az ajánlatkérő biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, honnan tudjuk, hogy az teljes körű-e, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szeptember 15-étől hatályos rendelkezései szerint ahiánypótlás csak teljes körű lehet, ajánlatkérő azt nem korlátozhatja. Ebbőlkövetkezően a 2010. szeptember 15. napja után megindított közbeszerzésieljárásokban a törvény erejénél fogva kötelező a teljes körű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Elektronikus bontás folyamata

Kérdés: Az elektronikus bontás hogyan zajlik?
Részlet a válaszából: […] A választ a Kbt. bontásra vonatkozó, teljes 80. §-ánakismeretében lehet megadni. Az elektronikus bontás feltétele, hogy legyenelektronikusan beérkező ajánlat, melynek benyújtását az ajánlatkérő lehetővétette.A 80. § rendelkezései a következők:– az ajánlatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] Az előírások a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásravonatkozóan 2010. szeptember 15-étől úgy változtak, hogy ma már egyértelmű,mikor kell kérdezni, de nem egyértelmű, mikor kell kizárni és érvénytelennényilvánítani az ajánlattevő ajánlatát. Ennek eldöntésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlattételi határidő alatti jogszabályváltozás figyelembevétele

Kérdés: Egy eljáráson indulunk, az ajánlati felhívás 2010. december 2-án jelent meg, és az ajánlattételi határidő 2011. január 13. Amennyiben 2010. december 2-a és 2011. január 13. között változik a Kbt., a változásokat figyelembe kell-e vennünk, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az eddigi törvénymódosítások gyakorlata alapján egyesetleges változás nincs hatással a futó eljárásokra, hatálybalépésük ahatálybalépéstől induló eljárásokra és azok eredményeként kötött szerződésekrevonatkozik.A törvénymódosítás ugyanis a következőképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlatibiztosíték-nyújtó több ajánlattevő mellett egy eljárásban

Kérdés: Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátója lehet-e egyszerre több ajánlattevőnél jelen?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékot ajánlattevőnek kell rendelkezésrebocsátania, a Kbt. 59. §-a értelmében.Az 59. § (1) bekezdés a következő rendelkezést tartalmazza:az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (atovábbiakban: biztosíték) adásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
15
16
17
72