Kötbérmérséklés

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban kötött szerződés szerint a vállalkozónak (nyertesnek) nemteljesítés esetén a teljes vállalkozói díjat alapul véve 50 százalékos mértékű meghiúsulási kötbért kell fizetnie. Nem túlzott-e ez a mérték, illetve tapasztalatuk szerint milyen mértékű kötbér az elfogadott? Hová fordulhatunk a túlzott mértékű kötbér mérséklése iránt, és az milyen költséggel jár?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a meghiúsulási kötbér fentmeghatározott mértéke túlzó, a szokásos mérték 20 százalék körül van. A túlzómértékű kötbért az ajánlatkérőnél lehet vitatni, azaz az ajánlati felhívásmegjelenését vagy a dokumentáció átvételét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Esélyegyenlőség sérelme

Kérdés: Nem sérti-e az az ajánlati felhívásban szereplő kitétel a Kbt. esélyegyenlőségi alapelvét, miszerint akkor, ha több részvételre jelentkező a rangsorolása alapját képező referenciák esetében azonos összértékű referenciával rendelkezik, és az alkalmas jelentkezők száma meghaladja a keretszám felső határát, akkor az ajánlatkérő az azonos összértékű referenciával rendelkező jelentkezők közül a rangsorolásnál figyelembe vett, meghatározott évi, meghatározott darab magasabb összértékű referenciával rendelkező ajánlattevőt hívja fel ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a másodlagos szabályt az ajánlatkérő ahirdetményben is közzétette, jogszerűen járt el, és feloldotta azt azellentmondást, hogy a keretszámot nem növelte jogszerűtlenül az azonosösszértékű referenciaszám miatt. Így eljárása nem ütközik a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Kiírással ellenétes hiánypótlási felhívás

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy ha változásbejegyzés iránti eljárás van folyamatban a cégbíróságon, akkor az ajánlattevőnek nyilatkozattal kell igazolnia az eljárás, illetve a változás alatt álló adatkört. Ehhez képest hiánypótlásra hívta fel az érintett ajánlattevőt, hogy e körben csatolja a Cégszolgálat igazolását, ha a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be. Erre lehetősége van az ajánlatkérőnek? És milyen igazolást fogad el az ajánlattevő? Azt is, amit az ügyvéd elektronikusan – tértivevényként – kap vissza a cégszolgálattól az iratok benyújtását követően?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint erre nincs lehetősége az ajánlatkérőnek.Ha valamely tényről, körülményről az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, utóbb aznem változtatható igazolási kötelezettséggé. Ez ugyanis az ajánlati felhívás,illetve a dokumentáció előírásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Érvénytelen ajánlat, legkedvezőbb ár

Kérdés: Ajánlatunkat az ajánlattevő érvénytelenné nyilvánította arra hivatkozással, hogy az egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak (meghatározott súlyú papír helyett a mi ajánlatunk attól kisebb súlyú papírt tartalmazott). Azonban ajánlati árunk nekünk volt a legjobb, ami az elbírálás szempontját képezte, tehát mi nyertük volna a tendert. Megfellebbezzük a döntést?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy már a kérdésből egyértelmű, hogyajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján jogszerűennyilvánította az ajánlatot érvénytelennek – hiszen az egyéb módon nem feleltmeg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az érvénytelenné nyilvánítással azajánlatkérő nem sértette meg a közbeszerzési törvény vonatkozó rendelkezését.A Kbt. 88. § (1) bekezdése a)-h) pontjai szerint az ajánlatérvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] A hiányos ajánlattétel következményeit az ajánlattevőnekkell vállalnia. Amennyiben hiányosság tapasztalható ajánlatában, annakpótlására fel kell készülnie. Mivel az ajánlatkérő a hiánypótlási határidőmegállapításakor figyelemmel kell, hogy legyen a vonatkozó pótlásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Tárgyalásos eljárás alapjául szolgáló körülmények meghatározása

Kérdés: Milyen részletességgel kell az ajánlati felhívásban meghatározni a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményeket?
Részlet a válaszából: […] Gyakorlatilag olyan mértékben, ahogyan azt ahirdetmény-ellenőrzés megkívánja. A legfontosabb, hogy az alábbiakbanismertetésre kerülő vonatkozó törvényi szabályok közül egyértelmű utalást tegyenaz ajánlatkérő egyre, amelyre vonatkozó álláspontját esetleges kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem tudunk egzakt választ adni, ugyanis azalkalmassági feltételek mértékére és az igazolási módokra nincsenek "általánosszabályok". Az erre vonatkozó előírások – a Kbt. 65-69. §-ai – egyrészt azthatározzák meg, hogy a pénzügyi és gazdasági, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Érvénytelenségi ok indokolása

Kérdés: Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése az érvénytelenségi okokatviszonylag általánosan határozza meg az alábbiak szerint.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Érvénytelenség nyilvánvaló elírás esetén

Kérdés: Érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlat azon az alapon, hogy a számokkal meghatározott összeg eltér a betűvel kiírttól akkor, ha látszik, hogy az eltérés oka nyilvánvaló elírás? (Az ajánlatkérő az útmutatóban ilyen esetre érvénytelenné nyilvánítást helyezett kilátásba.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az ajánlatkérő által javítható az elírásaz alábbiak szerint. A Kbt. 84. §-a szerint, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy aközbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
32
33
34
73