Becsült érték meghatározásának alapja

Kérdés: Eddigi gyakorlatunk szerint a becsült értéket a tervezői költségbecslés alapján határoztuk meg. Ha ez nem megfelelő, akkor mi alapján határozzuk meg?
Részlet a válaszából: […] A becsült érték meghatározásakor tekintettel kell lenni aKbt. 35. § (1) bekezdésének szabályára, mely a legmagasabb összegű teljesellenszolgáltatás meghatározását irányozza elő az alábbiak szerint. A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annaktárgyáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Bírálóbizottság kötelező létrehozása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban kötelező-e bírálóbizottság létrehozása?
Részlet a válaszából: […] Igen, kötelező. A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőnek legalább háromtagú bírálóbizottságot kell létrehoznia azajánlatok elbírálására. A bírálóbizottságnak írásbeli szakvéleményt kellkészítenie az ajánlatokról, és döntési javaslatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Hivatkozási szám megjelölése a felhívásban

Kérdés: Mikor kell az ajánlati felhívásban megjelölni az ajánlatkérő által az aktához rendelt hivatkozási számot? Mit jelent a nyomtatványnak az a megjelölése – e kérdéshez kapcsolódva –, hogy "adott esetben"?
Részlet a válaszából: […]

Amennyiben az ajánlatkérőnek van vonatkozó hivatkozási száma, akkor annak megjelöléséről van szó, az ajánlatkérő döntéséről függően.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. csak a legszükségesebb szabályokat tartalmazza atárgyalás lebonyolításával kapcsolatban. Ennek megfelelően az ajánlattevőknekszabadsága van a tárgyalásos eljárásban nevesített tárgyalási fordulókkialakítása tekintetében, az alábbiak szerint. A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Részajánlattétel lehetősége

Kérdés: A kiírásból látható volt, hogy a beszerzés tárgya olyan összetett, amely indokolta volna a részajánlattétel lehetőségének megadását az ajánlatkérő részéről, az ajánlatkérő azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy van-e valamilyen előírás vagy kialakult gyakorlat arra nézve, hogy mikor javasolt – esetleg kötelező – a részekre történő ajánlatadás lehetővé tétele?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdésében, mint lehetőségről beszéla részajánlattétel vonatkozásában a következők szerint: az ajánlatkérő azajánlati felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történőajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlatkérő "korlátozása" helyszíni bejáráson

Kérdés: Mi a teendő, ha a helyszíni bejárás során az ajánlatkérő nem tekintheti meg a gépeket, csak a terepen nézelődhet? Mi a helyszíni bejárás kötelező formája, hogyan tudom kikényszeríteni, hogy további információhoz jussunk?
Részlet a válaszából: […] A helyszíni bejárás az ajánlatkérő kezdeményezéséretörténik, amelyet a felhívásban is köteles előre meghatározni. Amennyiben ahelyszíni bejárás során egyértelművé válik, hogy az eredeti bejárás céljaiközött ugyan szerepelt a gépek megtekintése, de azokat mégsem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ellenérték fejében beszerzett dokumentáció visszakérhetősége

Kérdés: Visszakérheti-e az ajánlatkérő a dokumentációt a Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjaira hivatkozással? Kérdésünk különösen arra az esetre vonatkozik, ha a dokumentációhoz ellenérték fejében juthattak hozzá az ajánlattevők. Van-e különbség aszerint, hogy volt-e ellenérték-meghatározás a dokumentáció vonatkozásában, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabályhely szerint dokumentáció ésellenértéke az alábbi esetekben jár vissza:– az ajánlatkérő visszavonja a felhívását,– az eljárás eredménytelen, vagy azon okból, hogy aszerződés megkötésére/teljesítésére az ajánlatkérő képtelenné vált, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Tanácsi javaslat betartása a közbeszerzési terv készítésekor

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési terv elkészítésekor nem javasolja a becsült érték megjelenítését. Ennek betartása ugye nem kötelező? És a honlapra közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének az éves összesítettközbeszerzési tervről szóló tájékoztatója (K. É. 2007. évi 140. szám; 2007.december 10.) értelmében nem javasolt a becsült érték megjelenítése, amely -tehát a megjelenítés vagy meg nem jelenítés – azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Késedelmes bírósági döntés hatása a közbeszerzési eljárásra

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa határozatával megsemmisítette az ajánlatkérő döntését. Az ajánlatkérő a bírósághoz fordult jogorvoslatért a Tanács határozata miatt. A bíróság a Tanács határozatával ellentétes tartalmú ítéletet hozott – a megsemmisítő döntést követő 10 hónap elteltével. A gyakorlatban hogyan lehet érvényt szerezni a bíróság ítéletének, különös tekintettel a Közbeszerzések Tanácsának határozata óta eltelt időszakra?
Részlet a válaszából: […] Nem ismerve a teljes tényállást és a döntést, konkrétan nemtudunk tanácsot adni ebben a kérdésben. Általánosságban azt lehet kiemelni,hogy a bírósági felülvizsgálat időigényessége többnyire rendkívül nehézhelyzetbe hozza az ajánlatkérőket, hiszen nekik kell arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Objektív indokolás árképzés lényeges elemeinek hiányában?

Kérdés: Tekinthető-e objektívnak az az indokolás a Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában, amelyből nem tűnnek ki az árképzés lényeges elemei?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás vonatkozásábanértelmezhető. A közbeszerzési törvény 86. §-ában fogalmaz meg szigorúszabályokat a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás esetébenszükséges ajánlatkérői indokoláskérésről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
1
…
9
10
11