Részajánlattétel lehetősége

Kérdés: A kiírásból látható volt, hogy a beszerzés tárgya olyan összetett, amely indokolta volna a részajánlattétel lehetőségének megadását az ajánlatkérő részéről, az ajánlatkérő azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy van-e valamilyen előírás vagy kialakult gyakorlat arra nézve, hogy mikor javasolt – esetleg kötelező – a részekre történő ajánlatadás lehetővé tétele?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdésében, mint lehetőségről beszéla részajánlattétel vonatkozásában a következők szerint: az ajánlatkérő azajánlati felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történőajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlatkérő "korlátozása" helyszíni bejáráson

Kérdés: Mi a teendő, ha a helyszíni bejárás során az ajánlatkérő nem tekintheti meg a gépeket, csak a terepen nézelődhet? Mi a helyszíni bejárás kötelező formája, hogyan tudom kikényszeríteni, hogy további információhoz jussunk?
Részlet a válaszából: […] A helyszíni bejárás az ajánlatkérő kezdeményezéséretörténik, amelyet a felhívásban is köteles előre meghatározni. Amennyiben ahelyszíni bejárás során egyértelművé válik, hogy az eredeti bejárás céljaiközött ugyan szerepelt a gépek megtekintése, de azokat mégsem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ellenérték fejében beszerzett dokumentáció visszakérhetősége

Kérdés: Visszakérheti-e az ajánlatkérő a dokumentációt a Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjaira hivatkozással? Kérdésünk különösen arra az esetre vonatkozik, ha a dokumentációhoz ellenérték fejében juthattak hozzá az ajánlattevők. Van-e különbség aszerint, hogy volt-e ellenérték-meghatározás a dokumentáció vonatkozásában, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabályhely szerint dokumentáció ésellenértéke az alábbi esetekben jár vissza:– az ajánlatkérő visszavonja a felhívását,– az eljárás eredménytelen, vagy azon okból, hogy aszerződés megkötésére/teljesítésére az ajánlatkérő képtelenné vált, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Tanácsi javaslat betartása a közbeszerzési terv készítésekor

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési terv elkészítésekor nem javasolja a becsült érték megjelenítését. Ennek betartása ugye nem kötelező? És a honlapra közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének az éves összesítettközbeszerzési tervről szóló tájékoztatója (K. É. 2007. évi 140. szám; 2007.december 10.) értelmében nem javasolt a becsült érték megjelenítése, amely -tehát a megjelenítés vagy meg nem jelenítés – azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Késedelmes bírósági döntés hatása a közbeszerzési eljárásra

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa határozatával megsemmisítette az ajánlatkérő döntését. Az ajánlatkérő a bírósághoz fordult jogorvoslatért a Tanács határozata miatt. A bíróság a Tanács határozatával ellentétes tartalmú ítéletet hozott – a megsemmisítő döntést követő 10 hónap elteltével. A gyakorlatban hogyan lehet érvényt szerezni a bíróság ítéletének, különös tekintettel a Közbeszerzések Tanácsának határozata óta eltelt időszakra?
Részlet a válaszából: […] Nem ismerve a teljes tényállást és a döntést, konkrétan nemtudunk tanácsot adni ebben a kérdésben. Általánosságban azt lehet kiemelni,hogy a bírósági felülvizsgálat időigényessége többnyire rendkívül nehézhelyzetbe hozza az ajánlatkérőket, hiszen nekik kell arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Objektív indokolás árképzés lényeges elemeinek hiányában?

Kérdés: Tekinthető-e objektívnak az az indokolás a Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában, amelyből nem tűnnek ki az árképzés lényeges elemei?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás vonatkozásábanértelmezhető. A közbeszerzési törvény 86. §-ában fogalmaz meg szigorúszabályokat a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás esetébenszükséges ajánlatkérői indokoláskérésről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerintjogorvoslatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Eredményhirdetés megtilthatósága

Kérdés: Az EU-ba való belépést követően egyre több pályázat lebonyolítására kerül sor, amelyeknél közbeszerzést kell lefolytatni. A kérdés a következő: jogosult-e a pályázat kiírója a megkezdett közbeszerzési eljárás tartama alatt, vagy az elbírálást követően (eredményről jegyzőkönyv) arra, hogy a beadott közbeszerzési dokumentumok átvizsgálása után megtiltsa, hogy a pályázó eredményt hirdessen, valamint arra, hogy a pályázót új közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezze? A támogató által kiadott tájékoztató szerint "a leadott dokumentumokat átvizsgálja, hogy megfelel-e a közbeszerzési törvénynek, illetve a pályázatnak. Amennyiben a közbeszerzési törvénynek vagy a pályázatnak nem felelnek meg a dokumentumok, akkor addig nem lehet eredményt hirdetni, és szerződést kötni a nyertessel, amíg a hiba kijavításra nem került." Jelenleg a támogató nem írta alá a támogatási szerződést, és kérte a közbeszerzési eljárás újbóli lefolytatását, és hozzáteszi, hogy "A korábban kiadott tájékoztatónk értelmében a vállalkozási szerződést akkor lehet megkötni (értsd: a nyertes ajánlattevővel), ha a közbeszerzési eljárás dokumentumait átvizsgáltuk, és azokat megfelelőnek találtuk." Az ajánlati felhívás megküldésével induló egyszerű közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevők közül senki nem kifogásolta az eljárást. Jogszerű-e a fentiekben ismertetett helyzet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetett, és nem is igazán a közbeszerzésitörvénnyel vagy más közbeszerzési jogszabályokkal kapcsolatos, hanem inkábbazzal, hogy támogatási szerződés esetén a támogatónak milyen jogosítványaivannak az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat bekérésének jogszerűsége

Kérdés: Kérhet-e az ajánlatkérő összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlattevőktől?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése szempontjából abban a tekintetben,hogy milyen információval kapcsolatban kívánja megnyilatkoztatni azajánlattevőt az eljárás vonatkozásában, a Kbt. meglehetősen tág lehetőségetenged. Ha tehát az ajánlatkérő definiálja, hogy mit ért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Környezetvédelmi előírások betartása mint bírálati szempont

Kérdés: Lehet-e építési beruházások esetén bírálati szempontként értékelni a környezetvédelmi előírások betartását – és a nem környezetvédelmi tulajdonságokat [Kbt. 57. § (4) bekezdésének c) pontja]; és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53. §-a arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő azajánlati felhívásban előírhatja, miszerint a nyertes ajánlattevővel valószerződés teljesítését sajátos feltételekhez, így például környezetvédelmifeltételekhez köti. A feltételeket a dokumentációban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
1
9
10
11