108 talált cikk az ajánlatkérő döntése kifejezésre

Kérdés: Felmerülhet-e az ajánlattevők összehangolt magatartása, ha egy „háromajánlatos” eljárásban két ajánlattevő van: a későbbi nyertes és két másik ajánlattevő? Az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek a két ajánlattevő nem tesz eleget, annak ellenére, hogy mindkettő ajánlati ára alacsonyabb, mint a későbbi nyertesé. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összehangolták a tevékenységüket a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányult?

Kérdés: A referenciaigazolásokba bele lehet foglalni a saját kivitelezés százalékos arányát, illetve hogy saját szakember (felelős műszaki) bevonásával megvalósult kivitelezés?

Kérdés: Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő kiküldött egy hiánypótlási felhívást az egyik pályázónak, amiből arra következtetünk, hogy nem a kiírásnak megfelelő terméket ajánlott. Szeretnénk a másik ajánlatot megtámadni, de ehhez meg kellene győződnünk arról, hogy jól gondoljuk-e. Kérhetjük az iratbetekintést a hiánypótlási felhívásra hivatkozással?

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?

Kérdés: Amennyiben nem értékarányos, vagy nem lineáris értékeléssel értékelt szempont (pl. pontozásos [igen/nem] módszer) is előírásra került az ajánlati ár mellett, akkor lehetséges-e csak az ajánlati ár tekintetében kiírni az árlejtést?

Kérdés: Egy építésre irányuló közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettünk, és a második helyen állunk. Véleményünk szerint az első helyezett ajánlati ára nagyon alacsony. Az ajánlatkérő nem kért árindokolást az első helyezettől, hanem bekérte tőle a referencialeveleket. Jogorvoslattal szeretnénk élni. Honnan számít a jogorvoslati határidő? Az igazolások bekérésétől?

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a DB egy adott pontig, az egyik kiegészítő tájékoztatásig semmisítette meg az eljárást? Ezt vajon az EKR-ben hogyan lehet kezelni? Visszatérjünk valahová, ahol csak „félig” voltunk?