Találati lista:
2991. cikk / 4687 Ajánlat módosítása ajánlati kötöttség időtartama alatt
Kérdés: Az ajánlati kötöttség időtartama alatt derül ki, hogy kedvezőbb árakat tudtunk volna adni egy közbeszerzési eljárásban. Ha ezt igazoljuk, módosítható az ajánlat?
2992. cikk / 4687 Hiányok pótlásának "ütemezése"
Kérdés: Ha az ajánlatkérő több hiánypótlási felhívást küld ki, van-e lehetőség arra, hogy például az első felhívásban megjelölt hiányt csak a harmadik felhívást követően pótoljuk?
2993. cikk / 4687 Határidőn túli hiánypótlás
Kérdés: A hiánypótlási határidő lejárta után teljesített hiánypótlás elfogadható?
2994. cikk / 4687 Önkéntes hiánypótlás indokoltsága
Kérdés: Mi az értelme az önkéntes hiánypótlásnak? Ha az ajánlatkérő nem észlelt hiányt, miből juthat az ajánlattevő arra a következtetésre, hogy ajánlata annak ellenére hiányos?
2995. cikk / 4687 Elektronikus közbeszerzés
Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
2996. cikk / 4687 Kötelező szoftvervásárlás
Kérdés: Az elektronikus közbeszerzés kapcsán kötelező-e bármilyen szoftvert megvennünk? (Itt nem a költségvetési kiíró szoftverre gondolok.)
2997. cikk / 4687 Elektronikus aukció
Kérdés: Kötelező-e az elektronikus aukció?
2998. cikk / 4687 Közbeszerzési moratórium a központosított közbeszerzésben
Kérdés: Vonatkozik-e a közbeszerzési moratórium a központosított közbeszerzésre, ha az alapján rendelünk?
2999. cikk / 4687 Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák
Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
3000. cikk / 4687 Alvállalkozói teljesítés aránya alkalmasság igazolásánál
Kérdés: A legújabb tendenciák szerint a 10 százalék alatti alvállalkozók igazolhatják az alkalmassági követelményeknek való megfelelőséget, míg ezt a korábbi gyakorlat egyértelműen kizárta, és csak a 10 százalék feletti alvállalkozók esetében engedte. Ez nyilván összefügg a Kbt. új alvállalkozó-fogalmával. Valóban ez az indok? Mi erről a kérdésről a véleményük?
