Kivételi kör nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a Kbt. 4. § (1) bekezdése alapján az értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés megkötése érdekében közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni.A tűzijáték-tevékenység megrendelése a 92360000-2 Pirotechnikai szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén

Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásnak minősül egy építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt, illetve az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése is.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Feltételes szerződés hatályba léptetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...van a szerződésben arra vonatkozó rendelkezés, hogy hatályba léptetheti az ajánlatkérő, ezt megteheti. Minden más esetben olyan szerződésmódosításnak minősül, melyre a vonatkozó hatályba léptető rendelkezésmódosítást először az ajánlatkérőnek közzé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Számlakifizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult a vállalkozó, és a vállalkozó csak a részszámlázáshoz tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót, az ajánlatkérő fizetéssel kapcsolatos eljárása eltérően alakul a két fizetési ütem tekintetében.A részszámlázás tekintetében a Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Pályázat elnyerésének feltétele a szerződésben

Kérdés: Amennyiben a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján a pályázati igény elnyerése feltételével kötött szerződés esetében a felek a feltételt úgy módosítják, hogy nem a pályázati igényről szóló döntés, hanem a pályázati igény jogosultsági befogadása a szerződés hatálybalépésének a feltétele, ezen körülmény tekintetében jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy ez a szerződés nem lényeges módosításának minősül a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint ez kifejezetten jogszerűtlen módosítás, ugyanis teljes mértékben negligálja az 53. § (6) bekezdésének feltételét, ami fedezet nélkülivé teszi az eljárást. Ez a megoldás álláspontunk szerint kifejezetten lényeges módosítása a szerződésnek, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Nyomdai szolgáltatás részekre bontása

Kérdés: Egy múzeum negyedévente jelentet meg tudományos folyóiratot, amely árusításából bevétele keletkezik, és évente 1 alkalommal, mint kötelező intézményi feladat, egyéb irodalom- és művészettörténeti, valamint néprajzi és természettudományi tanulmányokat tartalmazó évkönyvet állít össze, amelynek terjesztéséből bevétele nem keletkezik. Jogszerűen részekre bontható-e a nyomdai nyomtatási szolgáltatás beszerzése a két „termék” (folyóirat és évkönyv) vonatkozásában? Illetve a múzeum részéről felmerülő további papíralapú nyomdai szolgáltatás (pl. egyéb kiadványok, magazinok, belépőjegyek) értékét bele kell-e számolni a tárgyi szolgáltatás beszerzésének becsült értékébe?
Részlet a válaszából: […] ...azonos nyomdai felkészültséggel képes ugyanezt a tevékenységet elvégezni, mert a múzeum alaptevékenységéhez kapcsolódik, az ajánlatkérő saját szolgáltatásnyújtása során kerül felhasználásra, ismeretterjesztő jellegű. Amennyiben olyan speciális ok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Hiányzó hirdetménytartalom

Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
Részlet a válaszából: […] ...sem az alkalmasság nem kerül előírásra, hanem csupán a közbeszerzési dokumentumokban érhető el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő nem biztosítja a megfelelő nyilvánosságot, hiszen ez alapján az ajánlattevők nem tudnak dönteni arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] ...felhívással vagy előzetes tájékoztatóval indul. Ebben az első szakaszban bárki részvételi jelentkezést nyújthat be, amelyet az ajánlatkérő adott esetben, egy keretszám megadására való tekintettel csökkenthet. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Informatikai beszerzések részekre bontása

Kérdés: Egy múzeumnak vannak a napi irodai feladatellátásához kapcsolódóan informatikai hardvereszköz-igényei és egyéb, a rendezett/szervezett kiállításaihoz kapcsolódóan felmerülő informatikai hardvereszköz-igényei is. Jogszerűen részekre bontható-e a saját irodai felhasználásra szánt informatikai hardvereszközök és a kiállításokra szánt informatikai hardvereszközök beszerzése? A különböző témájú kiállításokhoz szükséges informatikai hardvereszközök beszerzésének becsült értékét egybe kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...együtt a szolgáltatással. Ha ilyen szempontok nem merülnek fel, valójában az informatika esetében sem tudja jogszerűen részekre bontani az ajánlatkérő a beszerezni kívánt eszközöket.(Kéziratzárás: 2025. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Alvállalkozóval kapcsolatos adatok közzététele

Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?
Részlet a válaszából: […] ...szól, márpedig a bejelentés az ajánlatban megtörtént, melynek a szerződés megkötésétől van jelentősége abból a szempontból, hogy az ajánlatkérő a teljesítés vonatkozásában ettől a pillanattól kell, hogy figyelemmel legyen a várható teljesítő felekre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
1
8
9
10
462