Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlattételi dokumentációban szerepel az alábbi kitétel:
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés rendkívül érdekes, hiszen főszabályként tárgyalásos eljárásról van szó, melytől az ajánlatkérő eltérhet, így az ajánlati kötöttségi időpont is azonnal megváltozik. Válaszunkban induljunk ki a tárgyalásos eljárás szabályából, mely alapján csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Szakember tapasztalatának igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő értékeli a szakember (felelős műszaki vezető vagy FMV) többlettapasztalatát. A megajánlott többlettapasztalat alátámasztására benyújtott önéletrajzban szereplő adatokat (projekt megnevezése, ellátott tevékenység, megrendelő, kezdés-befejezés időtartama) az ajánlatkérő információkérés keretében ellenőrzi, különösen a szakemberre vonatkozó részvételt. Több megrendelő azt a tájékoztatást adta, hogy az említett projekt teljesítése nem volt szerződésszerű, kötbér alkalmazására került sor. Az ajánlatkérő figyelembe vehet-e olyan szakmai többlettapasztalatra vonatkozó projektet, ahol a szakember FMV-tevékenységet látott el, és a teljesítés nem volt szerződésszerű?
Részlet a válaszából: […] ...melyek vonatkozásában a szakember, aki alkalmasságot igazol, tapasztalatot szerzett. Amennyiben pedig az információ rendelkezésre áll, azt az ajánlatkérő nem veheti figyelembe a tapasztalat minősítése (megléte) vonatkozásában.A 321/2015. Korm. rendelet a tapasztalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Egyes értékelési szempontok árlejtése

Kérdés: Dönthet úgy az ajánlatkérő, hogy több értékelési szempont közül kizárólag csak az ajánlati ár vonatkozásban folytat le árlejtést? Amennyiben igen, úgy az ajánlattevők ajánlati kötöttsége az árlejtés alá nem eső értékelési szempontokra tett megajánlás vonatkozásában mikortól áll be (ajánlattételkor vagy az árlejtés lezárásakor)?
Részlet a válaszából: […] ...az árlejtési rendszerben minden értékelési szempontnak szerepelnie kell, attól, hogy mely szempontokat versenyezteti az árlejtés során az ajánlatkérő. A 424/2017. Korm. rendelet értelmében nem kötelező minden értékelési szempont versenyeztetése. Így azok a tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Az előzetes piaci konzultáció során beérkezett vélemények alapján a beszerzési tárgy műszaki tartalma jogsértő, emiatt a gazdasági szereplő a még meg sem indult eljárás visszavonását követeli. Szükséges-e, és ha igen, akkor mit kell írni az összefoglalóban, hogy jogszerűen járjunk el, mivel kötelező számunkra az EPK lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. Korm. rendelet vonatkozik ebben az esetben az ajánlatkérőre, mely szerint az előzetes piaci konzultáció során közzé kell tenni az eljárási dokumentumokat, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR és indikatív ajánlatkérés

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó dinamikus beszerzési rendszerbe felvettek minket részvételre jelentkezőként. Az ajánlatkérő rendszeresen küld indikatív ajánlatkéréseket a dinamikus beszerzési rendszerre hivatkozással. Kötelesek vagyunk ezekre válaszolni azért, mert a jegyzéken szerepelünk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 28. §-a alapján az ajánlatkérő megfelelő alapossággal köteles a közbeszerzési eljárását előkészíteni. Az előkészítési cselekmények között az ajánlatkérő köteles az adott (köz)beszerzés becsült értékének felmérésére és a felmérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Az ajánlatkérő döntéseinek megsemmisítése

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a DB egy adott pontig, az egyik kiegészítő tájékoztatásig semmisítette meg az eljárást? Ezt vajon az EKR-ben hogyan lehet kezelni? Visszatérjünk valahová, ahol csak „félig” voltunk?
Részlet a válaszából: […] ...EKR ebben a helyzetben nem tudja az ajánlatkérőt visszahelyezni félig az ajánlattétel folyamatába, az eljárást nem fogja tudni az ajánlatkérő tovább folytatni, annak ellenére, hogy logikailag a jogorvoslati fórum döntése ezt lehetővé tenné. Az eljárást egészen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR ajánlattevői jegyzék

Kérdés: Cégünket felvették egy dinamikus beszerzési rendszerbe. A jegyzéken szereplő ajánlattevőként lehetőségünk van arra, hogy más közbeszerzési eljárásban ne kelljen igazolni alkalmasságunkat és a kizáró okokat, hivatkozással a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési rendszerben történő szereplés egyetlen jogszabályi következménye, hogy a dinamikus beszerzési rendszer időtartama alatt az ajánlatkérő valamennyi dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplő részére köteles az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Aláírásminta elfogadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérők a kiírásban aláírási címpéldány helyett általában elfogadják az ügyvéd által készített aláírásmintát is, de hivatkoznak a Ctv.-nek történő megfelelésre. Milyen feltételeknek kell megfelelni az ügyvéd által készített aláírásmintának a Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) hatálya alá tartoznak. Ezért az ajánlatkérők rendszerint főszabályként a cégekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőséget írják elő a cégképviseleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Egymásra épülő szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön rendelkezik az egyes jogalapokról. Logikailag 15%-ig nem szükséges indokolni a módosítást, 50%-ig pedig igen. Amennyiben az ajánlatkérő a 141. § (4) bekezdés szerinti módosítást a (2) bekezdés szerinti módosításba sorol, úgy azt megteheti, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Kiegészítő tájékoztatás és EPK

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó eljárási cselekmény [Kbt. 28. § (4)–(5) bekezdés], a megfelelő alaposságú előkészítés érdekében javasolt, illetve egyes ajánlatkérők számára, bizonyos beszerzési tárgykörben kötelező eljárási cselekmény az egyajánlatos közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.
1
9
10
11
454