Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzés értékének feltüntetése

Kérdés: Határozhat-e meg értékhatárt (becsült értéket) ajánlatkérő a hirdetmény után megvásárolt dokumentáción belül – kivált akkor, ha fedezethiány miatt egyszer már eredménytelen eljárást újból (azonos műszaki tartalommal) meghirdeti?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet 6. §-ának (5) bekezdése értelmében a hirdetmény közzététele iránti kérelemben meg kell adni a következőket: a kérelmező elérhetőségi adatait (postacím, telefax, illetőleg elektronikus levélcím); a kérelem az Értesítőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Eljárás postai szolgáltatás késedelme esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlati felhívás a posta késedelmes teljesítése miatt olyan késedelemmel érkezik meg az ajánlattevőkhöz, amely miatt az ajánlattételi határidő már nem elegendő a megfelelő ajánlattételhez?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 121. §-ának (1) bekezdése megengedi az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthassa, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás a nemzeti rezsimben

Kérdés: Van-e lehetőség a hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás alkalmazására a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás alkalmazására az ún. nemzeti rezsimben is van lehetőség, azonban a Kbt. ebben az esetben további feltételeket is meghatároz mind a hirdetmények feladása, mind pedig az eljárás alkalmazása körében. A hirdetmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőknek a Kbt. előírásai alapján elsősorban elő kell készíteniük közbeszerzési eljárásaikat. Az ajánlatkérőnek azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Módosított határidő, feltételek a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési eljárás a régi Kbt. szerint folyik. Az eljárásban az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül, levélben tájékoztatta a jelentkezőket a határidő meghosszabbításáról, valamint egyes, a dokumentációban meghatározott feltételek módosításáról. Jogszerű-e az eljárása?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. 47. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbítsa. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérőnek hirdetményben kell közzétennie, mégpedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Konzultáció vagy kiegészítő tájékoztatás?

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást helyettesíti-e az, ha konzultációt tart az ajánlatkérő, azaz választhat a kiegészítő tájékoztatás megadása és a konzultáció tartása között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése – a megfelelő ajánlattétel érdekében – lehetőséget ad az ajánlattevőnek arra, hogy az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (azaz értelmező) tájékoztatást kérhessen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Ajánlati felhívás, dokumentáció tartalma

Kérdés: A Kbt. szerint mit kell tartalmaznia az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak? Az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban milyen módon lehetséges a kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatás meghatározása? Esetleg számszerűsítéssel?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmára vonatkozó előírásokat a Kbt. 49-55. §-aiban találjuk meg.A hirdetmény (ajánlati felhívás) tekintetében a Kbt. a következő rendelkezéseket tartalmazza: Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
1
41
42
43
44