Találati lista:
1351. cikk / 3918 Mikortól alkalmazható az új Kbt.?
Kérdés: A Kbt. 197. §-ának (1) bekezdése első mondatát úgy kell értelmezni, hogy az új közbeszerzési törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján a hatálybalépése után megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban a hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni?
1352. cikk / 3918 Késedelmi kötbér értelmezése az új, fakultatív kizáró ok szempontjából
Kérdés: Az új Kbt. fakultatív kizáró okai között szerepel a 63. § (1) bekezdés c) pontjában, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett. A késedelmi kötbér is a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankciók körébe tartozik?
1353. cikk / 3918 Megfelelés közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben azt szerepelteti, hogy az ajánlattevő (illetve a szerződés megkötésekor a vállalkozó) kijelenti, hogy rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges összes hatósági és egyéb engedéllyel. Ez utóbbi hiánya súlyos szerződésszegés, és a megrendelő jogosult egyoldalú nyilatkozattal a szerződést megszüntetni, azonnali hatállyal. Ugyanez a helyzet, ha a vállalkozó egy adott kormányrendelet feltételeinek nem felel meg. Kérdésünk, hogy ez hogyan értendő? Ha igazolja e feltételek meglétét az ajánlattevő, akkor ez a rendelkezés milyen célt szolgál? Ugyanis e feltételek hiányában az ajánlattevő meg sem felelne a felhívás szerinti alkalmassági követelményeknek.
1354. cikk / 3918 Kapacitást biztosító szervezet kötelezettségvállalására irányuló okirat tartalmi követelményei
Kérdés: Milyen minimális tartalmi követelményei vannak az új Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti "kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat"-nak – különös tekintettel a meghívásos és a tárgyalásos eljárások részvételi szakaszában történő benyújtási kötelezettség esetén?
1355. cikk / 3918 Kötbérigény érvényesítésének időpontja az új, fakultatív kizáró ok szempontjából
Kérdés: Ha a szerződésszegés, amely miatt az ajánlatkérő kötbérigényt érvényesít, 2015. november 1-je előtti, de a kötbérigényt november 1-jét követően érvényesíti az ajánlatkérő az ajánlattevővel szemben, az az új fakultatív kizáró ok körébe tartozik?
1356. cikk / 3918 Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint
Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
1357. cikk / 3918 Hiánypótlás az új Kbt.-ben
Kérdés: Az új törvény szerint is teljes körű a hiánypótlás? Vagy azt az ajánlatkérő korlátozhatja?
1358. cikk / 3918 Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint
Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
1359. cikk / 3918 Kikerülés a köztartozásmentes adatbázisból a szerződés teljesítésének folyamatában
Kérdés: A közbeszerzési eljárással megkötött szerződésünk szerint az eladó megkezdte a szállítást. A kifizetéskor ellenőriztük a NAV köztartozásmentes adatbázisát, nem található már benne. Mi a teendő? Ha igazolást nyer, hogy adóhátraléka, köztartozása van, akkor mi történik a szerződéssel? Felmondhatjuk, és az eljárásban soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződhetünk? Hirdetményt kell közzétennünk?
1360. cikk / 3918 Alvállalkozó számlakiállítási jogosultsága
Kérdés: Az új Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) és d) pontja kapcsán kérdezem, hogy a teljesítésbe bevont alvállalkozó (aki egyébként a nyertes ajánlattevővel áll szerződéses kapcsolatban) hogyan és mi alapján állíthat ki számlát az ajánlatkérőnek?
