Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál

Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?
Részlet a válaszából: […] ...törvénymódosításértelmében azonban az alábbiak szerint változott 2009. április 1-jét követően:– Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára,azonos feltételekkel megadni a hiánypótlás lehetőségét.– A hiánypótlás a kizáró okokkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint az ajánlatikötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik;– a (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő legalább azajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötvevan ajánlatához, kivéve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...[törvény 99. §-ának (2) és (3) bekezdése] -a szerződéskötés új időpontjáról [99. § (2) és (3) bekezdése] az összesajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni;– az előző, második bekezdés szerinti esetben – ha szükséges–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevők által bontásra meghívottak

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban olvastuk, hogy az ajánlat bontásánál az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek is jelen lehetnek. Kiket hívhat meg az ajánlattevő a bontásra?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 95. §-a szerint az eredményhirdetésre meg kell hívniaz ajánlattevőket, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülőajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit,illetőleg személyeket.A Kbt. tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Cégszerű aláírás a Gt.-ben

Kérdés: A Gt. szerint a cégszerű aláírásnak nem feltétele pecsét használata. Miért követelik azt meg egyes ajánlatkérők? És milyen alapon nyilvánítják annak hiányában érvénytelennek az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […]

Az ajánlatkérőnek nincs joga érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, hiszen a pecsét használatára az ajánlattevő nem kötelezhető. Az ennek hiányában történő érvénytelenné nyilvánítás jogellenes.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati biztosíték kötelező jellege

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 53. § (6) bekezdésének a) és b) pontjai értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővelkötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben az esetben az ajánlatkérőaz ajánlati felhívásban– előírja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Hiánypótlási felhívás kiadásának időpontja, határideje

Kérdés: A hiánypótlási felhívást az eljárás mely szakaszában lehet kiadni, és mi az az időpont, amíg kiadható?
Részlet a válaszából: […] ...alá – egyebek mellett – a Kbt. 83.§-ának (1), (3) és (5) bekezdése a következők szerint:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára,azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét;– a hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Értékesítéssel szembeni építési beruházás közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat értékesíteni kívánja – az előírásoknak megfelelően nyilvános pályázat útján (Áht., egyéb szabályzatok stb.) – az egyik tulajdonában álló ingatlant, akként, hogy vételár helyett egy másik ingatlan tekintetében építési beruházást kellene a potenciális vevőnek teljesítenie. E teljesítést követően az értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjoga átszállna a vevőre. Az értékarányosság követelményére figyelemmel a felek kölcsönösen elszámolnának egymással. Kérdésünk, hogy a fentiek megvalósítása – megtartva a nyilvános pályáztatás jogszabályi követelményeit – a Kbt. megkerülésének minősül-e? Ebben az esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak az építési beruházás megvalósítása végett? Kérdezzük továbbá, hogy amennyiben a fentiekben írt beszerzés közbeszerzés-köteles, úgy építési koncesszióról van-e szó? A Kbt. 26. §-a szerint ugyanis az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hivatkozott jogszabályhely alapján van-e lehetőség arra, hogy a beruházással érintett ingatlan helyett egy másik épület tulajdonjogát adja át ellenszolgáltatásként az önkormányzat? Ez egy további kérdést vet fel, miszerint a törvény által hivatkozott hasznosítási jog jelenthet-e tulajdonjog-átengedést?
Részlet a válaszából: […] ...egymásik ingatlan rendelkezésre bocsátásával sajátos megoldás, ennek lehetővététele és az értékarányosság megtartása mellett az ajánlattevő részére azellenszolgáltatás megfizetése elsősorban nem közbeszerzési kérdés, de amegoldást nem tiltja, nem tilthatja a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Több ajánlattevő alvállalkozója, erőforrás szervezete

Kérdés: Ha valaki nem ajánlattevő (részajánlatra sem), nem konzorciumi tag, csak mint 10 százalék feletti alvállalkozó vagy erőforrást biztosító szervezet szeretne szerepelni, akkor lehet-e ugyanabban az eljárásban több ajánlattevőnek is egyszerre 10 százalék feletti alvállalkozója vagy erőforrást biztosító szervezete?
Részlet a válaszából: […] ...akár ajánlattevőként, akár 10 százalékot meghaladómértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként, akár külső erőforráskéntjelenik meg az adott cég, csak egy ajánlattevő mellett, és csak egy szerepbenvehet részt az eljárásban a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

A hiánypótlási felhívás címzettjei

Kérdés: A hiánypótlási felhívást az azzal nem érintett ajánlattevőknek is ki kell adni?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlási felhívást minden részvételre jelentkezőnek,ajánlattevőnek meg kell küldeni, biztosítva az esélyegyenlőséget, függetlenülattól, van-e az adott részvételre jelentkezőnek, ajánlattevőnek hiányossága. A Kbt. 83. §-ának (3) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
270
271
272
392