Pályázati dokumentáció beszerzése

Kérdés: A pályázati dokumentációt (ha annak felvételét feltételként jelölte meg az ajánlatkérő) felveheti-e egy cég a saját nevére, és utána pályázhat-e konzorciumként? Ezt az ajánlatkérő szabályozhatja-e, vagy kizárólag a törvény előírásai a mérvadóak?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárásban való részvétel feltétele. Gyakori megoldás, hogy az ajánlatkérő közös ajánlattétel esetében legalább az egyik ajánlattevő részére kötelezővé teszi a dokumentáció megvásárlását. Ennek oka, hogy az ajánlatkérő kalkulálni szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Külföldi ajánlattevő igazolásai

Kérdés: Külföldi ajánlattevő esetén milyen igazolás fogadható el a Kbt. 60. § (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában, elegendő-e a cégkivonat? Milyen fordítás szükséges a nyilatkozatokról, milyen az okiratokról (OFI-hitelesített, fordítóiroda, meghatalmazott által fordított)? Magyar nyelvű eljárásban külföldi ajánlattevő nyilatkozhat-e magyar közjegyző előtt tolmács segítségével?
Részlet a válaszából: […] ...cégkivonat – illetve az adott külföldi államban az annak megfelelő egyéb nyilvántartás – abban az esetben is elegendő, ha az ajánlattevő külföldi. A cégkivonatról, illetőleg az azzal egyenértékű dokumentumról a hiteles fordítóiroda által elkészített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
Részlet a válaszából: […] ...létszámát határozza meg. A bizottság szakvéleménye ugyanis elkészítésével segíti, de nem kötelezi az ajánlatkérő nevében a nyertes ajánlattevőt kiválasztó, illetve az eljárást lezáró határozatot hozó személyt.Lényeges végül, hogy a Kbt. 8. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Értékelési szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál alkalmazandó értékelési szempontok közül a Kbt. szerint alkalmazandó az 57. § (1)–(2) bekezdése, a (3) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (4)–(5) bekezdések, vagyis nem alkalmazandó, vagy nem kötelező alkalmazni a (3) bekezdés c) és d) pontját, azaz nem kell meghatározni a részszempontok szerinti értékelés során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadják a ponthatárok közötti pontszámot. Így az ajánlattevők részére nem világos, milyen módon lesz értékelve ajánlatuk. Mindezek figyelembevételével milyen értékelési szempontok és elbírálási módok alkalmazandók az egyszerű közbeszerzési eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...információk közlésének elhallgatására. Gyakorlati tapasztalataink alapján javasoljuk tehát az értékelési módszert közölni az ajánlattevőkkel, amely értékelési módszerek akár a legbonyolultabb, alsó, felső határ megállapításával, sávos pontmegosztással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Közbeszerzési műszaki leírás megadásának módja

Kérdés: Milyen formában és hol kell megadnia az ajánlatkérőnek a közbeszerzési műszaki leírást?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározási módja tekintetében. E szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg úgy, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Képviselet elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban részt vevők képviseltethetik-e magukat meghatalmazottal az elektronikus közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, milyen előírásokat kell betartaniuk?
Részlet a válaszából: […] ...167/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező képviseletére a szervezet törvényes képviselője jogosult, akinek azonban lehetősége van arra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Korábbi szerződéses ár érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...tapasztalatok [Az üzleti titokkal kapcsolatos Kbt. szabályok, a Kbt. 73. §-ának (1) és (2) bekezdése figyelembevételével, miszerint az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...értékű beszerzési tárgyakat több, a közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzési tárgyakra vonatkozó eljárásban szerzi be az ajánlattevő. Hasonló szabályozás érvényesül a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a Kbt. 245....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Önkormányzati iskola élelmiszer-beszerzése

Kérdés: Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...értékű beszerzési tárgyakat több, a közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzési tárgyakra vonatkozó eljárásban szerzi be az ajánlattevő. Hasonló szabályozás érvényesül a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén is. A Kbt. 245...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzéseik megvalósítása érdekében. Ez a visszterhesség azonban nem kölcsönös, tehát az ajánlatkérő mint jogosult megrendelő, az ajánlattevő pedig mint kötelezett vállalkozó lesz a szerződés jogalanya. A lebonyolítási tevékenységet az ajánlattevő érdekében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
358
359
360
374