144 talált cikk az alapelvek kifejezésre

Kérdés: Alkalmatlanná nyilvánítható-e az ajánlattevő (illetve 10 százalék feletti alvállalkozója) arra hivatkozással, hogy az ajánlattétel évét megelőző két évben – külön-külön – nem rendelkezett legalább nettó – áfa nélküli – 1 milliárd forint árbevétellel? Nem ütközik ez a Kbt. alapelveibe?

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor a Döntőbizottság – jogorvoslat esetén – megtiltja a szerződéskötést?

Kérdés: Nem tekinthető-e prejudikálásnak, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével megtiltja a szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között? További kérdésünk, hogy melyek azok az esetek a gyakorlatban, amikor a Döntőbizottság alkalmazza ezt az intézkedést?

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)

Kérdés: Alkalmasság minimumkövetelményeként meghatározható-e az, hogy a közbeszerzés tárgyához kapcsolódóan (árubeszerzés) rendelkezzen az ajánlattevő a teljesítés helye szerinti városban szervizponttal?

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?

Kérdés: A közbeszerzési törvény által előírt hivatalos igazolások (VPOP, APEH, banki, munkaügyi főfelügyelőség, önkormányzat) milyen időtartamig érvényesek? Időtartamtól függően elég-e a közjegyző által hitelesített igazolást a pályázatra becsatolni?

Kérdés: 2006. január 15-ét megelőzően a Kbt. 60. §-ának (1) és 61. §-ának (1) bekezdései tekintetében közjegyző előtt tett (közokiratba foglalt) nyilatkozatok felhasználása – amennyiben azok valóságtartalma változatlanul fenn állt – nem volt időben korlátozva. Igaz-e ez a jelenleg hatályos Kbt. szerint előírt "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatokra is?

Kérdés: A Kbt. alapján kiírt pályázat mikor indul? A hirdetés feladásával vagy a hirdetmény megjelenésével? A Kbt. módosításának hatálybalépése előtt (2006. január 13.) kiírt pályázatra a korábbi szabályozás szerinti időtartamú (azaz a Közbeszerzések Tanácsa állásfoglalása szerinti) igazolás a jó, vagy az új Kbt. szerinti, azaz a 3 hónap tartamú igazolás?