Köztartozás kiemelésének lehetősége a kizáró okok közül

Kérdés: Amennyiben az ingatlan tulajdonosának APEH vagy VPOP, stb. tartozása van – nem lehet ajánlattevő közbeszerzési eljárásban – függetlenül attól, hogy esetleg ez az egyetlen ingatlan alkalmas a közbeszerzés tárgya megvalósítására. Gondolt-e erre a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – nem tett eleget, kivéve, hamegfizetésére halasztást kapott. A fentiekből látható, hogy a jogalkotó a kizáró rendelkezésalkalmazásának mellőzésére csak akkor ad lehetőséget, ha az ajánlattevő(alvállalkozó) a tartozás megfizetésére halasztást kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Személygépkocsi beszerzésére irányuló eljárás

Kérdés: Önkormányzati intézmény személygépkocsit kíván beszerezni 2005. év elején 6 MFt értékben. Milyen eljárást kell lefolytatnia?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. negyedik része (nemzeti értékhatárok alatti értékűközbeszerzések, egyszerű közbeszerzési eljárás) alkalmazásában az egyszerűközbeszerzési eljárás értékhatára 2004. január 1-jétől 2005. december 31-ig– árubeszerzés esetében: 2 millió forint;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Meghívásos eljárás alkalmazásának feltételei

Kérdés: Milyen feltételek fennállásakor lehet alkalmazni az ajánlatkérőnek a meghívásos eljárást? Limitált-e, hogy hány vállalkozó lehet alkalmas a feladatra?
Részlet a válaszából: […] A meghívásos eljárás ún. két szakaszból álló eljárás, amelyrészvételi felhívással indul, és amelyet a Közbeszerzési Értesítőben kellközzétenni, a 15/2004 IM rendelet szerinti minta alapján [Kbt. 100. §-ának (1)bekezdése és 101. §-ának (1) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Eljárás szerződés meghosszabbítása esetén

Kérdés: A szerződés opcionálisan kétszer egy évre meghosszabbítható, amennyiben a vállalkozó maximum a KSH éves statisztikájában szereplő árindexnek megfelelő áremelést érvényesít. A szerződés egyéb feltételei azonban változatlanok maradnak. Kell-e ilyenkor új közbeszerzési eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéses feltételeket minden egyes szerződésmódosítást megelőzően meg kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy a Kbt. alkalmazása szükségességének feltételei teljesülnek-e vagy sem. Ha ugyanis a Kbt. alkalmazásának feltételei fennállnak, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Kirívóan alacsony ár vizsgálata

Kérdés: Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánította, feltéve, hogy az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A Kbt. 87. §-ának alkalmazása esetében az érvénytelen ajánlatokról a Közbeszerzések Tanácsát kell tájékoztatnia az ajánlatkérőnek. A Kbt. azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Kis- és középvállalkozás mint bírálati szempont

Kérdés: Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjai között szerepelhet-e a Kkv-tv. hatálya alá tartozás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők számára [Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése], ellenkezik a kis- és középvállalkozások bírálati szempontként való alkalmazásával. Ebben az esetben előnyben részesítenénk a kis- és középvállalkozásokat a nagyvállalkozások kárára, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

A műszaki-technikai sajátosság fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent pontosan a "műszaki-technikai sajátosságok" kifejezés, mennyire kell ezt szűken vagy tágan értelmezni? Egy számítógépes program működésének vázlatos leírása, amelyet egy pályázathoz kellett elkészíteni, értelmezhető-e műszaki-technikai sajátosságnak a kivételek szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...ilyetén hozzáállása a kérdéshez abból adódik, hogy az intézmény próbálja elősegíteni a nyílt eljárások minél szélesebb körű alkalmazását, s a hirdetmény nélküli megoldások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Alkalmazandó jogszabály szolgáltatási koncesszió esetén

Kérdés: Ha autópálya (út) üzemeltetését mint szolgáltatást koncesszióba kívánom adni, a Konc-tv. rendelkezéseit vagy a Kbt. rendelkezéseit kell-e alkalmaznom a pályáztatás során? Amennyiben a Kbt. rendelkezései alkalmazandóak, az ingatlan fogalmának és értékének figyelembevétele során az árubeszerzésre, illetőleg a szolgáltatásra vonatkozó szabályai követendőek-e [Kbt. 24. §, Kbt. 29. §-ának (2) bekezdés a) pontja; Kbt. 242. §-ának (2) bekezdése]?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (4) bekezdését kell figyelembe venni annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy a Konc-tv., vagy a Kbt. eljárási szabályainak alkalmazásával kell-e a pályáztatási, versenyeztetési eljárást lefolytatni. A Kbt. idézett rendelkezése alapján, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Hivatalos megjelenés időpontja késedelem esetén

Kérdés: Felháborítónak tartom, hogy az EU Hivatalos Lapban később jelent meg a hirdetmény. Ebben az esetben mi számít hivatalos megjelenésnek? Aminek kellett volna lenni, vagy amikor az Értesítőben, vagy amikor a Hivatalos Lapban megjelent? Miből adódhat a késedelem? Más tagállamokban ez hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...adják fel. Ebben az esetben az ismételt feladás okoz késedelmet. Ezért hívta fel a figyelmünket a tájékoztató a 13-14 pontos betűméret alkalmazására. Ezen problémákról hazánkban elsősorban azért értesülünk kevésbé, mivel az EU Hivatalos Lapjához történő feladás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
1
133
134
135
143