Találati lista:
211. cikk / 1450 Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél
Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
212. cikk / 1450 Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága
Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
213. cikk / 1450 Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége
Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
214. cikk / 1450 Meghívás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén
Kérdés: Ha nincs ajánlat, akkor kiket lehet meghívni hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba? Ha nincs meghívható gazdasági szereplő, akkor mi a megoldás a helyzetre, és mi a megoldás arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalás túlságosan drága, körülményes és szubjektív, a jelen helyzetben az ajánlatkérők nem akarnak erre ennyi pénzt költeni?
215. cikk / 1450 Közbeszerzési dokumentumok aláírásának módja
Kérdés: Az ajánlatkérő kifogásolta, hogy a referenciaigazolás nem azonosítja az aláírót, csak a neve ismerhető meg egy céges levélpapíron. Azt a megoldást találtuk, hogy az eredeti referenciaigazolást elektronikus aláírásával hitelesítette az aláíró, aki egy középvezető. A digitális aláíráson a cég és az aláíró beosztása is azonosítható. Elegendő-e mindez, vagy teljesen új referenciaigazolást kell benyújtanunk?
216. cikk / 1450 Külföldi ajánlattevő regisztrációja az EKR-ben
Kérdés: Indulhat-e, pontosabban regisztrálhat-e külföldi ajánlattevő az EKR-ben, vagy csak hazai cégen keresztül, vagy tanácsadón mint jogi személyen keresztül?
217. cikk / 1450 Hosszú távú modellek uniós alapokból finanszírozott támogatások esetén
Kérdés: Uniós finanszírozás esetében van-e lehetőség olyan hosszú távú megoldásokra, mint a DBR vagy az előminősítési rendszer?
218. cikk / 1450 Kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a DBR-ben
Kérdés: Indítottunk egy DBR felállítására irányuló eljárást. A beérkezett részvételi jelentkezéseket elbíráltuk, és felállítottuk a rendszert, majd kiküldtünk a rendszerben egy ajánlati felhívást, melyre válaszul az egyik ajánlattevő jelezte, hogy ő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá került, és kéri, hogy tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Ki kell-e zárni a DBR-ből az ajánlattevőt, és ha igen, melyik pontra hivatkozva? Vagy mivel nincs ajánlattételi kötöttség, maradhat a DBR-ben, legfeljebb az ajánlatát kell érvényteleníteni abban az esetben, ha mégis ajánlatot tenne az egyik felhívásunkra?
219. cikk / 1450 Környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegése
Kérdés: Mit kell értenünk a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti "súlyos" megszegés alatt?
220. cikk / 1450 Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.
Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
